Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 1-2. szám

-a Kisebb közlemények s-Acta Papensia xix (2019) 1-2. szám települt le. A nagy uradalmak cselédeket is jelentős számban befogadtak.9 A létrejövő protestáns közösségek egyházhatóságilag vagy a dunántúli, vagy a dunamelléki református egyházkerülethez tartoztak. Az egyházkerületek kon­­venti segítséggel missziói egyházakat szerveztek. A dunántúli egyházkerület­hez tartozó első missziói egyház Brekinszka községben szerveződött, ahova 1868-tól, majd 1878 után somogyi parasztok települtek le.10 Mivel Brekinszka elzárt település volt, új missziós központnak Daruvár (Pozsega vm.) és Verőce (Verőce vm.) városokat jelölték ki.11 Az 1890-es években a Belsősomogyi Refor­mátus Egyházmegye hatósága alá összesen 5 missziói kör tartozott: Magyar­­országon a kaposvári és a nagykanizsai, Szlavóniában a brekinszkai és a daru­vári, ezeken kívül a Magyarországhoz tartozó fiumei.12 1910-ben belsősomogyi esperesség irányítása alatt egy missziói egyház mű­ködött az esperesség területén, a többi a horvát-szlavon térségben. Missziói egyház volt a Zala megyei Nagykanizsán (Csáktornya, Keszthely és Letenye fiókegyházakkal), a Belovár-Kőrös vármegyei Nagypisanica helységben (La­­dislav fiókegyházzal) a Pozsega vármegyei Brekinszka helységben (Jamarica, Lipik, Popovac fiókegyházakkal), ugyanebben a megyében Daruváron (Im­­szovoszelo, Korenicsán leányegyházakkal) és Uljanik helységben; Verőce me­gyében Terezovác-Suhopolje helységben (Kozarovec, Slanavoda, Slatina, Új­­grác, Váska, Vukosavljevica fiókegyházakkal), a tengermelléken Fiúméban.13 * Az 1868. évi XXX. te. értelmében a magyar koronához tartozó, és a magyar kormány irányítása alatt álló Fiume szabad város magyar népességét főként az állami alkalmazottak tették ki. Az 1880-as években meginduló amerikai kiván­dorlás kibocsátó állomásaként a kivándorlók tömegeinek ellátásáról is gondos­kodni kellett. 1910-ben a város 49 806 főnyi össznépességének többségét az ola­szok (24 212 fő: 48,6%) tették ki; második helyen az osztrákok (15 863 fő: 31,8%) harmadik helyen a horvátok (12 926 fő: 25,9%) álltak. 1880-ban még csak 383, 1910-ben már 6493 magyar (13%) élt a városban; ezzel szemben a város 9 Erről lásd SZILI Ferenc: Kivándorlás, mint vállalkozás. Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szla­­vonországba. = Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Bürger-Unternehmer in Transdanubien zur Zeit des Dualismus. Szerk.: V. Fodor Zsuzsa. Veszprém, 1995. 77-89. 10 SZILI 1995. 79. 11 KÖRMENDY Sándor: Emlékirat a slavoniai missió tárgyában. = Magyar Protestáns Egy­házi és Iskolai Figyelő 1 (1899) 1, füzet, 39-47. 12 DRELI. í.a. Egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyv, 1893. szeptember 20. s köv.; Pap Gá­bor püspök jelentése. Révkomárom, 1893. szeptember 8. 13 KEMENCZKY Lajos (szerk.): A Dunántúli Református Egyházkerület névtára az 1910. évre. Pápa, 1910. 28-69.-= 184 &

Next

/
Oldalképek
Tartalom