Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 1-2. szám

-a Kisebb közlemények s-Acta Papensia xix (2019) 1-2. szám

települt le. A nagy uradalmak cselédeket is jelentős számban befogadtak.9 A létrejövő protestáns közösségek egyházhatóságilag vagy a dunántúli, vagy a dunamelléki református egyházkerülethez tartoztak. Az egyházkerületek konventi segítséggel missziói egyházakat szerveztek. A dunántúli egyházkerülethez tartozó első missziói egyház Brekinszka községben szerveződött, ahova 1868-tól, majd 1878 után somogyi parasztok települtek le.10 Mivel Brekinszka elzárt település volt, új missziós központnak Daruvár (Pozsega vm.) és Verőce (Verőce vm.) városokat jelölték ki.11 Az 1890-es években a Belsősomogyi Református Egyházmegye hatósága alá összesen 5 missziói kör tartozott: Magyarországon a kaposvári és a nagykanizsai, Szlavóniában a brekinszkai és a daruvári, ezeken kívül a Magyarországhoz tartozó fiumei.12

1910-ben belsősomogyi esperesség irányítása alatt egy missziói egyház működött az esperesség területén, a többi a horvát-szlavon térségben. Missziói egyház volt a Zala megyei Nagykanizsán (Csáktornya, Keszthely és Letenye fiókegyházakkal), a Belovár-Kőrös vármegyei Nagypisanica helységben (Ladislav fiókegyházzal) a Pozsega vármegyei Brekinszka helységben (Jamarica, Lipik, Popovac fiókegyházakkal), ugyanebben a megyében Daruváron (Imszovoszelo, Korenicsán leányegyházakkal) és Uljanik helységben; Verőce megyében Terezovác-Suhopolje helységben (Kozarovec, Slanavoda, Slatina, Újgrác, Váska, Vukosavljevica fiókegyházakkal), a tengermelléken Fiúméban.13 *

Az 1868. évi XXX. te. értelmében a magyar koronához tartozó, és a magyar kormány irányítása alatt álló Fiume szabad város magyar népességét főként az állami alkalmazottak tették ki. Az 1880-as években meginduló amerikai kivándorlás kibocsátó állomásaként a kivándorlók tömegeinek ellátásáról is gondoskodni kellett. 1910-ben a város 49 806 főnyi össznépességének többségét az olaszok (24 212 fő: 48,6%) tették ki; második helyen az osztrákok (15 863 fő: 31,8%) harmadik helyen a horvátok (12 926 fő: 25,9%) álltak. 1880-ban még csak 383, 1910-ben már 6493 magyar (13%) élt a városban; ezzel szemben a város

9 Erről lásd SZILI Ferenc: Kivándorlás, mint vállalkozás. Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavonországba. = Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Bürger-Unternehmer in Transdanubien zur Zeit des Dualismus. Szerk.: V. Fodor Zsuzsa. Veszprém, 1995. 77-89.

10 SZILI 1995. 79.

11 KÖRMENDY Sándor: Emlékirat a slavoniai missió tárgyában. = Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő 1 (1899) 1, füzet, 39-47.

12 DRELI. í.a. Egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyv, 1893. szeptember 20. s köv.; Pap Gábor püspök jelentése. Révkomárom, 1893. szeptember 8.

13 KEMENCZKY Lajos (szerk.): A Dunántúli Református Egyházkerület névtára az 1910.

évre. Pápa, 1910. 28-69.-= 184 &