Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - Gelencsér József: A fül lecsapása (Törvény, szokásjog, jogszokás, művészet)
<Ф MŰHELY ф Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám Ezredesi rangot kapott, de a császári tisztek éreztették vele megvetésüket. Az átállás félelmet és zavart okozott a kurucok körében. Bercsényi Miklós írta erről 1708. szeptember 14-én Rákóczinak: „Már az félelem bosszúra kezdett fordulni; szidják Ocskayt, s ott [Trencsénben] hírlelik, az kit soha felőle nem hallottam, hogy már az hóhér metszette vala el egyik fülét- s igaz is, hogy fületlen- és hogy feleségének testvéröccsét megölvén [egykor] Tömösvárott törökké lett vala, kömyülmetéltetett, - nem csuda hát, ha hitiszegett.” Ocskay ezen utolsó hitszegését követően már nem kerülhette el a büntetést. Egy mulatozás után Jávorka Ádám hadnagy fogta el és Érsekújvárra vitte. Ott Csajághy János brigadéros elnökletével a haditörvényszék halálra ítélte. Hiába ígérte, hogy visszatér Rákóczihoz. 1710. január 3-án a város főterén a hóhér lefejezte. Fejét- a múló jogszokást még alkalmazva - karóra tűzték és a vár bástyájára tették ki.12 Ocskay László fordulatokkal teli életútja több írót is megihletett. Legelőször a kései romantikus Jókai Mórt, kinek rokona, Thaly Kálmán ajánlotta megírásra a történetet. Jókai a valóság elemeinek felhasználásával, és írói fantáziával színezve 1881-ben írta meg a Szeretve mind a vérpadig c. regényét. Az író Ocskay fülének levágását, annak következményeit sem hagyta említés nélkül művében. Egy képzeletbeli beszélgetésben, még a szabadságharc elején éppen Csajághy veti Ocskay szemére: „Kitaláltad az új divatot, hogy a kurucok a hajukat elöl befonva viseljék; ez eltakarja nálad mindenkorra megcsonkittatáso- dat: még a hitvestárs sem fedezheti azt fel soha.”13 A kuruc korból még egy adatot kívánok említeni. 1707-ből származik a következő feljegyzés. „Pálfi ráczainak hogy órokat, füleket az ellenség elvagdalta, jó reménységünk abból lehet. ” Eszerint a labanc gróf Pálffy János (1663-1751) generális, a későbbi nádor oldalán harcoló rácoknak vagdalta meg fülét és orrát az ellenség. Az, hogy még életükben vagy holtukban, nem derül ki. Mindenesetre a labancok veresége reményt adott a kurucpártiaknak.14 A hadi ítélkezés és a hadjáratok füllevágása után egy megyei bírósági eset következik, mely csaknem testcsonkítással járt. Belső-Szolnok vármegye jegyzőkönyvében 1727. július 14-i keltezéssel egy jogeset és határozat szerepel. Csira Anna, kit megbélyegeztek paráznaságért, melyből meg nem tért, bár meg is csapatott, 1726-ban több helyen ismét német katonákkal közösült. A vádló 12 THALY 1905.1.15-28. 13 JÓKAI 1962. 67. 14 VÁJNÁ 1906-1907. II. 20. » 182 «
