Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 4. szám - Forrásközlés - Pongrácz József: Emlékeim
^ Forrásközlés Acta Papensia xiii (2013) 4. SZÁM gyermekei. Két néger testvérünk (akinek fizetését a szegediek szedték össze Csillik Bertalan vezetésével).929 Koltayné, Parragh,930 Draskóczy,931 Hajnal932 olvasók. Üdv1938-ig Bulgáriában végzett missziói szolgálatot. Hazatérése után Budapesten külmissziói lelkész volt, majd 1940-től Szombathelyen, 1955-től Tatán szolgált. GERECSEI-KÖBLÖS-KRÁN1TZ 2012. 294. KRÁNITZ 2013. 549-552. 923 Horváth Gabriella Dubrovnikban született. Orvosi tanulmányait Párizsban végezte. A gyulai szanatóriumban dolgozott több évig. 1929-ben a Salatigai Missziónál jelentkezett szolgálatra. A Neukircheni Misszió iskolájában nyert kiképzést. 1930-tól Jáván dolgozott. Munkáját a Magyar Református Külmisszió Szövetség és a Holland Salatiga Misszió támogatta. Az ő munkája hozta létre az első kapcsolatot Magyarország és Holland-Kelet-India (Indonézia) között. Férjét, Frans Dietzelt a háborúban meggyilkolták. Horváth Gabriella távozott Indonéziából, először Ceylonba utazott, ahol hadifogoly-táborokban dolgozott, mjad 1946-ban Hollandiába ment, ahol orvosként működött egy szanatóriumban. KOOL 1997. 219-222, 228, 229, 233-235, 275, 419. KOOL 2000.109. 924 Forstmayer Anna német nemzetiségű misszonáriusnő a Liebenzelli Misszióhoz tartozott, anyagi támogatását Misleyné Missziói Bizottsága vállalta. Működési területe 1939-től Csangsa (Hunan tartomány) volt. KOOL 1997. 82,166,169, 419. 925 Kunos Jenő (1914-1995) evangélikus lelkész, misszionárius. Teológiai tanulmányait Sopronban végezte, majd a Finn Missziói Szövetség missziói iskolájában tanult. 1939-1947 között Kínában, Hunan tartományban dolgozott. Ezt követően az Egyesült Államokba került. 1979-ig az amerikai finn egyház alkalmazta. GRÁBICS-HORVÁTH-KUCSKA 2003.190. KOOL 2000. 232. 926 Kong Ella vak kínai tanítónőt Magyarországról is támogatták, a magyar keresztyének által eltartott kínai misszionáriusunknak tartották. A Szűcs Margit tanítónő vezetésével működő abonyi vasárnapi iskolások például az 1932/33. tanévben Ella Kong kínai missziójára gyűjtöttek. KOOL 1997.107,169, 233. 927 Tina Gőbel Molnár Mária misszionáriustársa volt a mánuszi missziói állomáson. 1927 őszén a Liebenzelli Misszótól együtt utaztak nehéz munkájuk területére. Hatévi szolgálat után tért vissza Európába. 1939-ben magyarországi látogatókörútra indult, hogy felhívja a figyelmet a missziói munka szükségességére. 1940-ben elfogadta a Magyar Református Külmissziói Szövetség felkérését, a szervezet utazótitkára lett. Szolgálatát 1941-42-ben is folytatta. 1939. április 14-én Komáromban, november 20-22-én Pápán tartott előadást a külmissziói munkáról. DPL 1939. 99, 243. KOOL 1997. 130,145,184,185,188, 254. 928 Lomon Pitilu szigetén élő bennszülött volt, aki Molnár Mária missziói munkája hatására megkeresztelekdett, a keresztségben kapta a József nevet. Molnár Máriával folytatott levelezéséből tudjuk, hogy milyen munkát végzett a szigeten: felkészítette az embereket a keresztségre, tanította a gyermekeket az iskolában, vasárnaponként az istentiszteleteket vezette, kezelte a betegeket. KOOL 1997.185-186. Lomon történetét Virágh Sándor ismertette: Lomon - József. Missziói Füzetek 91. Bp„ 1940. 929 Csillik Bertalan (1889-1978) könyvtáros, irodalomtörténész. Tanulmányait Sárospatakon, Kolozsvárott végezte, Szegeden doktorált, Budapesten magántanári vizsgát tett. A kolozsvári, majd a szegedi egyetem könyvtárosa, végül igazgatója lett. Ojperzsa irodalomtörténettel és összehasonlító nyelvészettel foglalkozott, valamint az ősmagyar nyelvrokonság kérdéseit és a rovásírást vizsgálta. 1911-1913 között a sárospataki diákok missziói tanulmányi csoportjának vezetője volt. Bibliakört szervezett diáktársai között is, majd Szegeden is. A bibliakör vállalta missziói munkások támogatását. Az első „örökbe fogadottuk” John Thukatane evangelizátor volt, aki a svájci dél-afrikai misszióban dolgozott. Tevékenyen részt vett 1912-ben a Magyar Önkéntes Missziói Mozgalom (MÖMM) megalapításában. Ezenkívül a Jer Velünk című evangelizációs röplap munkatársa is volt. A bibliakör munkájáról folyamatosan tájékoztatta a Hajnal című folyóirat olvasóit. DPL 1940.190. KOOL 1995. 221-222. KOOL 1997. 8, 96-98. 930 Parragh Lajos 1910-ben született Kerepesen. Középiskolai tanulmányait Kispesten, a teológiát Budapesten és Montpellierben végezte. Segédlelkészként működött, majd a baseli misszionáriumi szeminárium hallgatója volt. A Budapesti Egyházmegye és a Magyar Református Külmissziói Szövetség kiküldöttjeként az albániai Koreában végzett missziói szolgálatot. Hazatérése után a csákyligeti fiókegyházközségben szolgált, majd a fasori gyülekezet lelkésze lett. TtREL I. 8. d. 4. Pestszentlőrinc. 4. KOOL 1997. 208-216, 434. 931 Draskóczy László (1905-1974) református lelkész. Középiskolai tanulmányait Máramarosszigeten, Budapesten és Pécsett, a teológiát Budapesten végezte. Teológus korában aktívan részt vett a keresztyén fjúsági mozgalom és a Külmissziói Szövetség munkájában. Segédlelkészi szolgálata idején a Hajnal című lap szerkesztője, a Külmissziói Füzetek elindítója volt Virágh Sándor lelkésszel együtt, emellett a Külmisz- sziói Szemle állandó munkatársaként is működött. A Lorántffy Egyesület, valamint a Diakonissza Intézet lelkészévé választották. 1940-től Csepelen, 1947-től a Pozsonyi úton szolgált. 1950-től 1966-ig a Zsinaton a [ 628 ]
