Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 3. szám - Forrásközlés - Szalayné Gubricza Emese: Egy somogyi "lámpás" az ezredfordulón (Szalóky Dániel csokonyai néptanító 1919-ben készült önéletírása)
4fr Forrásközlés <^> Acta Papensia xiii (2013) 3. szám Szalók földje a Marczal és Halyagos között hatalmas terület volt, központját a templom képezte, s ekörül épült fel lassan-lassan öt falu: Adorjánháza, Egeralja, Bánd, Nemes- és Pór- (Polgár)szalók. A négy földesúr birtokán vásárt is tartottak, malom is volt rajta, egyik földesúrnak már kőháza (kúriája) is volt. Utóbb a nagy birtok 14 földesúrra szállt, s 1307-ben már az oklevelek villa Zaloukról beszélnek. Henrik comes“3 fiai a Szalók földje szomszédságában több birtokot is összevásároltak. A Szalók nemzetség egyes ágai már a XI. században a Tisza felső folyása mentén Hevesben Eger környékére költözködtek el. Onnan Felső-Magyaror- szágba is szállingóztak Szalókyak, úgyhogy hazánkban nevükről ma már kilenc község neveztetett el Szalóknak (Szalók Zemplén megyében, Alsó- Szalók Sárosban, Felső-, Nagy- és Kisszalók Szepesben, Nemes- és Pórszalók Veszprémben, Egerszalók Hevesben és Tiszaszalók Szolnok megyében). A középkorban azonban még több Szalók nevű község is létezett országunkban. A Veszprém megyebeli Szalók nemzetségbeliek közül az idősebb Heim későbbi utódai utoljára 1337-ben ismét összegyűltek a veszprémi káptalanban, hogy birtokaikat egymástól szabályszerű okiratok alapján elkülönítsék. Valamennyien kijelentik, hogy egymás ágát birtokaikban háborítani nem fogják, s egymás ellen igényeket nem támasztanak, és ha ezt a kötésüket valamelyikük megszegné, köteles legyen párbajra kiállani. Hogy pedig birtokaik ne legyenek eldarabolva, hanem lehetőleg egységes területet képezzenek, azokat a kisebb részeket, amelyeket egyik család a másik pusztájában s falvaiban bírt, kölcsönösen odaajándékozzák egymásnak. (Ezen oklevél hártyára írt eredetije a Szalóky család levéltárában Nemesszalókon van. Egy ugyanitt található 1751. évről keltezett levélben pedig ez áll: Gebartfalva Szalók alio nomine Gebarthaza olim, nunc autem Nemesszalók.)"4 A Szalók földjén lévő községekből birtokosztály s nősülés alkalmával természetesen gyakori volt a kölcsönös átköltözködés. Egy 1760. június 20-án Adorjánházán kelt osztálylevél szerint néhai nemes Szalóki Mihály és Farkas Ilona adorjánházi szülők gyermekei: Ferenc, Bálint, Pál, Judit és Erzse közül Bálintnak jutott Szalókon a Halagosra dűlőben egy házhely, „amelyen mostanság maga lakik”, ismét napnyugatról egy házhely „ellenbenáltal.” Ebből világos, hogy Szalóky Bálint ide Adorjánházáról házasodott, vagy már elődei 113 114 113 comes latin): ispán 114 Gebartfalva Szalók alio nomine Gebarthaza olim, nunc autem Nemesszalók. (latin): Egykor Gebartfalva, más néven Szalók, most pedig Nemesszalók. [ 441 ]
