Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)

2011 / 1-2. szám - Műhely - Hudi József: Adatok a pápai Kölcsey Ferenc Szabadkőműves Páholy történetéhez (1875–1892)

MŰHELY

Acta Papensia XI (2011) 1-2.

kát, akiknek felfogása megegyezett az övékkel és a szabadkőmívesség szinte egész Európában fejlődésnek indult, sőt Amerikában is gyökeret vert.

Gambetta, Lafayette, Garibaldi, Washington, Voltaire, Goethe, Schiller, Walter Scott, Herder, Zola, Mozart: ezeket emeljük ki a külföld nagy szabadkőmívesei közül. Az osztrák-magyar monarchia határain belül 1726- ban gyűlnek össze először a szabadkő mívesek Prágában.191 1742-ben pedig már kifejlődött szervezettel működnek Bécsben.192 Magyar területen a 70-es évek elején találkozunk először szabadkőmíves szervezetekkel. Székhelyük: Brassó, Pozsony, Nagyszeben, Buda, Temesvár, Kassa, Zágráb, stb.

Mária Terézia jóindulattal viselkedik a szabadkőmívesség iránt193, II. József pedig reformterveinek keresztülvitelére remélte őket megnyerni. De nem az ideig-óráig tartó uralkodói kegy erősítette meg végleg a szabadkőmívességet Magyarországon, hanem az irodalom. A szabadkőmíves testőr-írók kezdték meg az irodalmi propagandát és folytatta később Szacsvay Sándor, aki az első magyar hírlap megindítója194, majd Kazinczy, Bacsányi és az előbbi mellett csoportosuló irodalmi kör.

FORRÁS: N. N.: Tudományos csevegések. Hogyan keletkezett a szabadkőmívesség? = PL 38 (1911) 4. sz. (január 22.) 3.

RÖVIDÍTÉSEK

AP

= Acta Papensia

APH

= Acta Poloniae Historica

DPL

= Dunántúli Protestáns Lap

MKSz

= Magyar Könyvszemle

MÓL

= Magyar Országos Levéltár

NÉ= Névtani Értesítő

PH

= Pápai Hírlap

PK= Pápai Közlöny

191 Az első prágai páholyt 1723-ban alakították. L. NAGY 1977. 12.

192 Az első bécsi páholy 1741-ben alakult. L. NAGY 1977.12.

193 Mária Terézia királynő (1740-1780) férje, Lotharingiai Károly is szabadkőműves volt. 1731- ben lépett be az első páholyba. L. Nagy 1977. 10., A felvilágosodás korában az európai királyi udvarokban megforduló arisztokraták körében valóságos divat volt a szabadkőművesség.

194 Szacsvay Sándor (1752-1815) jozefinista író, szerkesztő. Az első magyar nyelvű hírlap, a Bécsben kiadott Magyar Hírmondó (1780-1788) főszerkesztője volt 1784-1786 között. A bécsi Magyar Kurírt (1786-1793) is ő alapította és betiltásáig szerkesztette. Ezután Kolozsvárra költözött, ahol közügyektől visszavonultan élt.

te’ 78