Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 9. évfolyam (Pápa, 2009)
Szemle - Katona Csaba: „Füreden az idén először nékem hozatik szerenád..." Slachta Etelka balatonfüredi naplója (1841). (Hudi József)
Szemle lében három részben jelent meg Slachta füredi naplója, majd 2004-től Győrben adták ki a napló III-XV. kötetének szövegét (1838-1841), emellett több cikket és tanulmányt is írt hősnőjéről. Az utóbbi évtizedben számos írása jelent meg a fürdőéletről, a fürdőhelyi társadalomról. Tudomásunk szerint jelenleg Ecsy László fürdőfelügyelő nemrégiben előkerült, 1850-es években (1850-1853,1856) vezetett naplójának kiadásán dolgozik. A közönség most a XIII. kötet füredi vonatkozásait ismerheti meg. A közzétett kötet, melyhez szokás szerint dr. Bóka István polgármester írt köszöntőt, két érdemi részből áll: a rövid bevezetőből, majd a napló szövegéből, melyek használatát személy- és helynévmutató könnyítik meg. A kötet végén megismerkedhetünk a szerző életrajzával, az illusztráció-rovatban a Shlachta-családról készült képekkel, a kötet kiadását támogató szervezetekkel és személyekkel és egyéb közhasznú tudnivalókkal. Az illusztrációk különlegessége, hogy mindegyik főszereplőről: az édesanyáról, Etelkáról, udvarlójáról (későbbi férjéről) és Kálmán fiúkról is fennmaradt képi ábrázolás. Etelkát egyik képen 1842-ben, két másikon idősebb korában láthatjuk. A bevezetőben Katona Csaba levéltáros a forrásról, annak írójáról, majd a füredi naplóról, a naplóban tükröződő világról ad áttekintést. Slachta Etelka 1821. január 1-jén, Temesvárott született Slachta Ferenc kamarai hivatalnok és báró Hauer Teréz házasságából. Jogvégzett édesapja Temesvárott, Zomborban, majd Budán teljesített szolgálatot, de pályája csúcsán, 1837-ben elhunyt. Özvegye Pestre, majd 1838-ban Sopronba költözött, s arra törekedett, hogy művelt, zeneszerető lányát főrangú személyhez adja férjhez. Sopronban és Füreden lányának számos előkelő udvarlója akadt, ő azonban anyja tiltakozása dacára a férfiszépségnek számító ismert pesti ügyvédet, Szekrényessy Józsefet (1811-1877) választotta. 1842-ben férjhez ment hozzá és kilenc gyermeket szült neki. Férje fürdőbérleti vállalkozásai társadalmi helyzetüknek megfelelő életszínvonalat biztosítottak számukra. Pesti Úri utcai házuk a művelt középosztály kedvelt szalonja lett. Gyermekeik közül a Balatont Siófok-Füred közt 1880-ban elsőként átúszó Szekrényessy Kálmán (1846-1923) neve a Balaton sporttörténetéből is jól ismert. Az 1841. évi fürdőévad Slachta Etelka számára örökre emlékezetes maradt, hiszen itt bontakozott ki viharos szerelme Szekrényessy iránt, s itt halt meg édesanyja augusztus 20-án, akit Arácson temettek el. (Sírkövének fotója a kötet bevezetője előtt, a 6. oldalon látható). Katona bevezetőjében rávilágít arra a fontos tényre, hogy Füred vonzereje ekkor már nem gyógyfürdőjellegében rejlett. „A fürdőn nem annyira gyógyulni, mint inkább mulatni vágyó társaság gyűlt össze, bálok, kirándulások, szerenádok, kártyacsaták követték egymást, ráadásul jelent volt a szerencsevadászok és prostituáltak 382 Acta Papensia IX (2009) 1-4.
