Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - S. Lackovits Emőke: A budapesti reformátusság története (Rendhagyó könyvismertetés)
Műhely Mindezeknek történelmi-társadalmi gyökerei vannak. A XIX-XX. század fordulójától azonban a reformátusok művelődési, foglalkozási, demográfiai, morális mutatói romlottak, amelynek okai a kutató megállapítása szerint a kényszermigrációban, a paraszti élet csődjében keresendők. A reformátusok foglalkozásszerkezete és a társadalom meghatározott szintjén elfoglalt helye a római katolikusokéval mutat legközelebbi rokonságot a vizsgált korszakban. Riasztó viszont már ekkor az öngyilkosságok és a házasságon kívüli születések kiugróan magas száma. Világosan látható, hogy míg egyfelől az igazságszolgáltatásban, a közigazgatásban és a katonatiszti állománybant magas arányban képviseltette magát a reformátusság, addig másfelől nagyarányú proletarizáció is megindult, aminek eredményeként jelentősen megnőtt lélekszámúk a külvárosi övezetekben. Anyanyelvi hovatartozásukat tekintve viszont 92-93% magyar volt. Ezt követően a szerző 26 oldalas adattárat tesz közzé, amelyben a vallásfelekezetek szám szerinti megoszlását, népességen belüli arányait, népmozgalmát, a betöréseket és kitéréseket, a vegyes házasságokból született gyermekek felekezeti megoszlását, a helyben születettek és bevándoroltak létszámát, a nem helyben születettek felekezeti és születési hely szerinti megoszlását, továbbá az anyanyelvi összetételt és nyelvismeretet felekezetenként abszolút számokban és százalékos kimutatásban közli, ezt követően a foglalkozási összetételt, társadalmi rétegződést, a lakásviszonyokat, a műveltségi állapotokat, írni-olvasni tudást, a vegyes házasságokat, a házasságon belüli és azon kívül született gyermekek felekezetenkénti arányát, majd az öngyilkosságot, válást, prostitúciót, bűncselekményfajtákat felekezetenként táblázatba foglalva. Összesen 29 táblázatot közöl, amelyek változó időszakaszokat ölelnek fel. Nagy általánosságban 1873-1949 között oszlanak meg, de az időhatárok témák szerint is változóak. Welker Árpád a Kálvin téri gyülekezetben a XIX. században történt vegyes házasságokkal és vallásváltoztatásokkal foglalkozik, ami a mai napig érzékeny kérdés, különösen az volt a XIX. században. Két forrásegyüttest használ: a statisztikát (amely nem kevés problémát jelentett!) és az anyakönyveket. Utóbbiak (házassági, keresztelési, betérési anyakönyvek) jelentették a megbízható forrásokat. Elsőként a zsidó áttérésekkel „kikeresztelésekkel" foglalkozik. Három táblázatot közöl: az elsőben az 1841-1850 között az összes keresztelés és a kikeresztelkedés arányait mutatja be, a másodikban ugyanez az aránypár látható, de 1880-1888 között (mindkettő éves bontásban). Mindkét esetben megfigyelhető egy-egy kiugróan magas szám. A harmadik táblázat 1873- 1895 között az összes áttérő, a házasodó és nem házasodó aránypárt közli. E Acta Papensia VIII (2008) 3-4. 227
