Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
3-4. szám - Kisebb közlemények - Mezei Zsolt: 1848/49 kultusza Pápán (1850–1900)
Kisebb közlemények történéseire, de a kerek évfordulók eseményeit érdemes fölvillantani. A Pápai Lapok 1874. október 3-i száma az aradi vértanúk kivégzésének 25. évfordulójáról emlékezik meg,31 32 igaz, csak a tárcarovatban, „...nem akarjuk megtenni, hogy lapunk is meg ne emlékezzék arról s annak martyrhalált halt hőseiről. 1849. október 6-a oly véres betűkkel van a magyar nemzet naptárába írva, hogy az el soha nem törlődik, csak némikép megfakulhat." 1875-ből nem találtunk megemlékezést sem március 15-e, sem október 6-a vonatkozásában, csupán egyetlen vers jelent meg „Scytha" álnéven „Világosi catastropha után (1849. aug. 13.)" címmel. Ez egyértelmű árulásnak nevezi a világosi kapitulációt. („Nagy istenünk lehelj új életet / E népbe... törd le jármát újólag... / S imádva áldja szent hatalmadat.") 1878- ban, a forradalom kitörésének 30 éves évfordulóján a Pápai Lapok március 17-ei vezércikke a következőképpen fogalmaz: „A martiusi nagy esemény békekötés volt. Békekötés a modern Magyarország és a középkori Magyarország között. A martiusi nagy esemény frigy volt: a múlt és a jelen között — a jövő nemzedék érdekében. A martiusi nagy esemény szerződés volt, mely szerint e haza minden fia kötelezve van édes hazája, nemzete érdekét mint saját érdekét védelmezni, fejleszteni és a közjót elősegíteni. A martiusi nagy esemény jogot hozott a jogtalanokra és egyenlő kötelességet hozott a hon minden gyermekére. (...) Mi jogot nyertünk s ezt őriznünk kell. A jogőrzés — a jog fejlesztése. A jogfejlesztés pedig — a jog gyakorlása. A jog gyakorlása — az alkotmányos élet — a hazának megvédése a békés harc nehéz küzdelmei közepette." S aktualizálva a politikai üzenetet, mindjárt fel is teszi a kérdést: vajon betöltötte-e a társadalom a megkötött szerződést? Betöltötte-e Pápa városa, a város vezetősége? Eleget tett-e a nép érdekeinek a választott önkormányzat? Emelte-e jólétét, elősegítette-e a város haladását és virágzását? És kesrűen teszi föl az utolsó kérdést: „Ki tudna ezen jogos kérdésekre igennel válaszolni?!" Tetten érhetjük itt azt a motívumot, amely 48 szociális üzenetét kéri számon - akkor és azóta is: „Igenis martius 15-e anyagi jólétünk kulcsát a nép kezébe adta! Városi képviselők! Ha vezérek akarnak lenni: nyissák fel a nép anyagi felvirágzásának gazdag tárházát, mely önökre van bízva!" 1879- ben, az aradi tragédia 30. évfordulóján a márciusi megemlékezést elmosta a szegedi nagy árvíz híre, de októberben a címoldalon, a vezércikk helyén jelenik meg Pap Gáborn egykori honvédszázados verse („Octóber 6-ka után") és tudósítás is olvasható a győri honvédegylet ünnepélyéről. A tudósító megjegyzi, hogy Pápáról igen kevesen jelentek meg, mindössze Vid Ká31 A március 15-i ünnepről — ha volt egyáltalán — nem emlékezhetett meg a lap, hiszen csak májusban jelent meg az első száma. 32 H. SZABÓ Lajos: Pápa és környéke 1848-1849. Pápa, 1994. Acta Papensia V (2005) 3-4. 321
