Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)
1-2. szám - Forrásközlés - Köblös József: Liber legum coetus Papensis. Újabb kutatások a pápai református kollégium első törvénykönyvével kapcsolatban
Forrásközlés pontosan egy 1725. november 20-án kitört diáklázadást is említve.19 A 14. oldalon található előszó második bekezdése is már a XVIII. század elején keletkezett, hiszen az 1703-1704-es eseményekről, az 1705-ös toronyépítésről és az 1710-es építkezésekről tudósít.20 Valószínűleg későbbi a 15. oldalon a senior és a contrascriba, a 16. oldalon pedig a törvényeket aláírók eskümintája is.21 A kötet tartalmának és a benne található szövegek keletkezéstörténetének ismertetése után újra elérkeztünk kiinduló kérdésünkhöz: mikor kezdték másolni a kötetet? Ezt követően pedig milyen szakaszokban folyt a további másolás? A kollégium történetének kutatói ezekre a kérdésekre különféle válaszokat adtak: a szakirodalom a törvények és az addig terjedő subscribens- névsor megörökítését hol az 1720-as, hol az 1730-as évek közepére teszi. A továbbiakban az eddigi nézetek helyességét tesszük mérlegre: a kötet különféle kezektől származó írásképeit vizsgáljuk,22 következtetéseinket más források tudósításaival összevetve. Ezek segítségével igyekszünk egyértelműsíteni és pontosítani az első másolás, majd a többi másolási szakasz dátumát. A vizsgálódást kezdjük Kis Ernő datálásával. O a legkorábbi részek másolását 1724-re, Csuzi Cseh János rektorsága idejére teszi, a kiegészítések hozzáírását pedig 1724 és 1729 közöttre, Újvári András rektorsága idejére keltezi, bizonyítékul a másolók írásképeit hozva fel.23 Adódik tehát a feladat, hogy először vegyük tüzetesen szemügyre a kötetben látható kézírásokat. Mindenekelőtt különbséget kell tennünk az első másolás és a későbbi, utólagos másolások között. Az előző alatt értjük azt a folyamatot, melynek során először másolták le az eredeti törvénykönyvet a diákok addig beírt neveivel együtt. A második azokat az időről időre bekövetkező másolásokat jelenti, melyek során az előző másolások óta bekerült aláírásokat vezették át a másolati kötetbe. Az első másolás sem egy kéz munkája. Az íráskép alapján négy másoló működhetett. A másolás folyamata a következőképpen rekonstruálható: 19 Fordítással és magyarázatokkal publikálva: KIS 1896. 78-80. 20 Hivatkozik rá LAMPÉRTH 1931. 33, 35. Az itt kifejtettek egybevágnak Tóth Endrének az 1705-1710-es építkezésekről más források alapján leírt megállapításaival. TÓTH 1941. 111-114. A bejegyzés szövege, mint már fentebb említettük, a függelékben 1. sz. alatt olvasható. 21 A három esküminta szövegét függelékben 2-4. sz. alatt közöljük. 22 Itt kell előrebocsátanom, hogy a különféle kezek által írt szakaszokat igen nehéz egyértelműen elkülöníteni. Ugyanaz a személy is tud különféle külalakéi szövegeket készíteni, hiszen nem ugyanolyan írásképet produkál, ha fáradt, vagy ha kipihent, ha van ideje szépen formálni a betűket, vagy ha az idő sürgeti, ha folyamatos szöveget ír, vagy ha csak felsorolást, ha jó a tolla vagy a tintája, vagy éppen gyenge minőségű, stb. Csak olyan esetekben merem feltételezni különböző kezek munkáját, ha a különbség szignifikáns. 22 KIS 1896. 15, 86. Acta Papensia IV (2004) 1-2. 43
