Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)
1-2. szám - Szemle - Égető Melinda: Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17–19. századból. Hegytörvények forrásközléseinek gyűjteménye (1470–1846)
Szemle Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17-19. századból. Összeállította és a bevezető tanulmányt írta: ÉGETŐ Melinda. (2. jav. kiad.) Bp. 2001. 246 oldal (Szőlőhegyek történetének forrásai I.) Hegy törvények forrásközléseinek gyűjteménye (1470-1846). Összegyűjtötte, jegyzetekkel ellátta, sajtó alá rendezte: ÉGETŐ Melinda. Bp. 2002. 335 oldal (Szőlőhegyek történetének forrásai II.) Úgy tűnik, a fenti kötetekkel a magyar néprajztudomány egy újabb, szisztematikus levéltári forrásfeltáráson nyugvó kiadványsorozata indult el. A szőlőhegyek legfőbb forrásainak feltárását, kiadását célul tűző törekvés a Pócs Éva nevével „fémjelzett", boszorkánykutatással foglalkozó kiterjedt munka- csoport szándékaival rokonítható.1 E vállalkozások jelentőségét abból a szempontból is hangsúlyozni kell, hogy a recens gyűjtés lehetőségének egyre nagyobb mérvű „beszűkülése" miatt megnőtt a jelentősége a levéltári forrásanyag feltárásának. A fenti két könyv valójában egy új sorozat régi-új kötetei, létrejöttük előzményeit a sorozatszerkesztői előszó világítja meg. A szőlőhegyi kutatás emblematikus egyéniségének tekinthető Égető Melinda a fenti sorozat első kötetében, a sorozat- szerkesztői bevezetőben kiemelte a speciális jogszokásokkal is élő termelésitársadalmi egységek, a 16-19. századi szőlőhegyek kutatásának 1990-es évekbeli megújulását. Engedtessék meg, hogy e tendencia rövid felvázolására — szubjektív megjegyzésekkel — külön is kitérjek. Égető a kutatói kör szélesedését, a vizsgálatba vont tájak gyarapodását elsősorban dunántúli példákkal tudta 1 A kutatás legfontosabb eredményei: Magyarországi boszorkányperek forrásai I. köt. (szerk.): Bessenyei József. Bp. 1977., (Abaúj- Jász-Nagykun-Szolnok); II. köt. (szerk.): Bessenyei József, Bp. é. n., (Kis-Küküllő- Szabolcs); III. köt. (szerk.): Kiss András-Pál- Antal Sándor, Bp. é. n., (Szatmár- Udvarhelyszék) illusztrálni. Pl. Lichtneckert András és munkatársai az 1990-től induló köteteikben elsősorban a Balatonfüred-csopaki borvidék egészének, illetve a kisrégióhoz tartozó egyes településeknek a történetét dolgozták fel. Munkáikban a szőlészetnek, borászatnak a települések életében betöltött jelentőségét kellően kiemelték és dokumentálták.2 Néma Sándor a történeti Győr vármegye déli részén fekvő sokoróaljai borvidék hegytörvényeit, szőlőtelepítő leveleit publikálta.3 Az előző kutatási irány esetében közvetetten, az utóbbi témaválasztásánál közvetlenül is kimutatható a most második javított kiadásban megjelenő szöveggyűjtemény hatása.4 A szórványos forráspublikációk mellett e fenti munkák nyilvánvalóvá tették, hogy a különböző típusú levéltárak, kézirattárak anyagában még jelentős számú, 1848 előtti, eddig ismeretlen hegytörvény lappanghat. így joggal 2 LICHTNECKERT András: A Balatonfüred-csopaki borvidék története. Veszprém, 1990. (Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 7.), A szőlőhegyi kötet újrakiadása idején jelent meg: HUDI József: Lovas község története. Veszprém, 2001. (Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 16.) E kiadványokat ismerteti, bibliográfiai adataikat közli: MÁRKUSNÉ VÖRÖS Hajnalka: Településtörténeti monográfiák Veszprém megyében 1990-2002. = AP III (2003) 1-2,127-145. 3 NÉMA Sándor: A Győr-sokoróaljai szőlővidék hegyközségi törvényei 1672-1825. Győr, 1995. 4 Az eredeti megjelenés: ÉGETŐ Melinda: Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17-19. századból. Bp. 1985. 100 Acta Papensia IV (2004) 1-2.
