Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Márkusné Vörös Hajnalka: Településtörténeti monográfiák Veszprém megyében 1990–2002
Műhely melyek a megye településeinek történetét több történeti korszakot vizsgálva igyekeztek feldolgozni. Veszprém megyében a megadott tizenkét év alatt 94 helytörténeti munka jelent meg, s ha kiegészítjük a Laczkó Dezső Múzeum Adattárában, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Helytörténeti Gyűjteményében és a Veszprém Megyei Levéltár kéziratos dolgozatok gyűjteményében őrzött, már elkészült, de még kéziratban lévő munkákkal, a szám jóval száz fölé emelkedne. A kiadványok ilyen nagy számú megjelenését kétségkívül ösztönözhette az évfordulók egymás utáni sorozata: a millecentenárium vagy a magyar állam alapításának és a kereszténység felvételének ezredik évfordulója, de olyan helyi eseményekre is jelentek meg kiadványok, mint a községek (elsősorban a német) be- és kitelepítésének, vagy községegyesítések évfordulói. A támogatók — legyenek bár önkormányzatok, állami cégek vagy magánszemélyek — kedvelik az évfordulók adta alkalmakat, az ünnepélyes megemlékezéseket.3 Érdemes megvizsgálni, kik támogatták Veszprém megyében a helytörténeti kiadványok megjelenését és azt is, milyen elvárásokat fogalmaztak meg az ilyen típusú munkák iránt? A kiadványok közel fele (41) települési önkormányzat megrendelésére készült. Elsősorban községi önkormányzatok támogattak helytörténeti kutatást, a városok közül csupán Pápa, Devecser és Balatonfüred hívott életre településtörténeti kiadványt.4 A kötetek előszavában megfogalmazott elvárás szerint legtöbb esetben a település lakói számára kívántak „érthetően és olvasmányosan" a település múltjáról tájékoztatást adni, de sok esetben a megjelenő kötet csupán presztízscélokat szolgált. 3 Megyénkben például amíg 1990 és 1994 között 13, 1994-1996 között már 30 helytörténeti munka jelent meg. 1997 és 1999 között ismét kevesebb, 17, majd 2000-2001-ben újra több, 25 mű látott napvilágot. Az évfordulók lecsengése után, 2002-ben csupán 5 településtörténeti monográfia került kiadásra. 4 A várostörténetírást országos szinten a mennyiségi gazdagság jellemzi. Az 1970-es évektől az alföldi agrárvárosok szinte mindegyikéről készült feldolgozás, az utóbbi években pedig a dunántúli városokról jelennek meg monográfiák. Ugyanakkor a várostörténetírás egy másik vonulata napjainkban — Bácskai Vera, Kubinyi András, Vörös Károly és Gyimesi Sándor munkássága nyomán — autonóm kutatási területté vált, kikerülve a helytörténetírás köréből, betagolódva a makrotörténetként művelt gazdaság- és társadalomtörténetbe. A magyar várostörténetírásról áttekintést ad GYÁNI Gábor: A várostörténetírás és a makrotörténet. Mai várostörténet-írásunk: teljesítmény és irányzatok = Történészdiskurzusok. Budapest, 2002. 59-77. — Veszprém megyében a vá^üstörténeti kutatásokat kétségkívül nehezíti az előmunkálatok, forráskiadások hiánya, a finanszírozó városi vezetés szilárd elhatározása és a jól felkészült, szakmailag megbízható szerzők sem mindig állnak rendelkezésre kellő számban. 128 Acta Papensia III (2003) 1-2.
