Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Horváth József: írásbeliség és végrendelkezési gyakorlat Győrben a XVII. században
Műhely aláíratni a testamentumot: a Maczko János özvegyeként 1682-ben testáló Farkas Ilona rendelkezése végére pl. odaírja a név mellé annak írásba foglalója, hogy „propter aegritudine manu aliena”,93 azaz gyengélkedése miatt került oda más kezétől az aláírás. Több testáló hangsúlyozza ki külön is saját keresztvonásának szerepét: „Ki hogy erősb legyen tettem ezen kereszt vonyasomat” - kerül oda pl. Mosa Judit asszony rendeléseinek végére.94 A tanúk „aláírása” is „teljesebbé lesz”: míg a század elején csak a keresztek sorakoztak egymás mellett, esetleg a pecsétek alatt, addig most már nevük mellé kerül a kereszt; de gyakrabban nem is keresztet tesz a jegyző az általa beírt nevek mellé, hanem megjegyzéssel — „manu aliena”, „manu aliena propter ignorantiae Scriptore” — utal az idegen kézre.95 Végezetül, a teljesség kedvéért utalnék arra: elenyészően kis számban, de azért készültek már a 17. században Győrött saját kezűleg papírra vetett végrendeletek is. Szép példája ennek Zapanfezeo (Szappanfőző) András 1630-ban írásba foglalt testamentuma, mely jól mutatja, hogyan foglalhatta össze egy halálra készülő személy utolsó akaratát a saját szavaival, összerakott mondataival, nélkülözve a formulák többségét, küzködve az írás nehézségeivel, de érezhetően elégedetten zárva mondandóját: „Az kichin írásomat tetem az kichin írásomat Beoyth más hauanak harmadik napian en zegin szolgaia Urasagtoknak es Nagisagtoknak Zapanfezeo Andreas Anno 1630. És megh eresitetem az en kezem írását az en pechetemmel.”96 IRODALOM BEDY Vince 1934: Adatok Győr város 16. és 17. századbeli lakosságának vallás szerint való megoszlásához = Győri Szemle 5. évf. (1934) 52—59. 1938: A győri székeskáptalan története. Győr, 1938. CSIZMADIA Andor 1943: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért. Győr, 1943. 1962: Az egyházi mezővárosok jogi helyzete és küzdelmük a felszabadulásért a XV11I. században. Bp., 1962. DEGRÉ Alajos 1984: Az irat, mint perbeli bizonyító eszköz fejlődése a feudális Magyarországon. In: Magyar Herold. Forrásközlő, családtörténeti és címertani évkönyv. Nr. 1. A magyar hivatali írásbeliség fejlődése 1181-1981. I. köt. (Szerk.: Kállay István). Bp., 1984. 279-293. GECSÉNYI Lajos 1976: Győr városa 1526 után = Arrabona 18. Győr, 1976. 195-221. 1983: Győr középkori helyrajzáról. Adatok és kérdőjelek. In: Győri Tanulmányok 5. Győr, 1983. 29-44. ” HORVÁTH József 1997. 133. M HORVÁTH József 1997. 152. 95 Lü. pl.: HORVÁTH József 1997. 184. 96 HORVÁTH József 1995.129. Acta Papensia II. (2002) 1-2. 95
