Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
3-4. szám - Szemle - Ny. Nagy István: Pesty Frigyes kéziratos helynévtára. Történelmi Veszprém megye
Szemle SZEMLE NY. NAGY István: Pesty Frigyes kéziratos helynévtára. Történelmi Veszprém megye, Pápa, Jókai Mór Városi Könyvtár, 2000. 387 oldal „Ha pedig akad, ki ezen útmutatás által mintegy felbuzdulva utánam indul, és terjedtebb tudománnyal, avatottabb tollal, jényesb sikerrel festendi e vadregényes szép vidék terményi és régészeti nevezetességeit; én leszek az első, ki neki őszinte köszönetét szavaz." (Römer Flóris: A Bakony, 1860) Magyarország történetének lényegét Ady a kompország metaforával írta le, olyan országként, mely szüntelen Kelet és Nyugat partjai között sodródik, hol ide, hol oda. A megtorpanásokat, a Kelei felé sodródásokat szükségszerűen nyugati orientációk követték. S ezek a modernizációs periódusok rendszerint a közigazgatási viszonyok átalakításával jártak együtt. Csupán néhány példa a magyar históriából: Szent István létrehozta a megyerendszert ; II. József a felvilágosodás jegyében épp ezt vármegyerendszert kívánta átszervezni; a reformkori centralisták — köztük Eötvös József — a társadalom megújítását a vármegye- rendszer felszámolásával igyekeztek összekapcsolni; a kiegyezést megelőző és követő években a modem, polgári irányzatok egyik törekvése ugyanez volt: megszüntetni a feudális eredetű társa- dalomszervezést, s a kor követelményeinek megfelelő egységes közigazgatást létrehozni. Ehhez azonban látni kellett, mi jellemzi az egyes vármegyéket, településeket. E felméréshez nyilvánvalóan nem volt elég képzett tudományos fő, ezért inkább a gyorsabbnak, de kevésbé szakszerűnek ígérkező kérdőíves módszert választották. A tudományosság honi képviselői ténytisztelő módszerekkel láttak hozzá a korra jellemző romantikus ködök oszlatásához. Az imént idézett: Römer Flóris az akkori Veszprém vármegyét szinte teljes egészében felölelő Bakonyról szóló munkáját így folytatja: .....Nincs magyar e mber, de még külföldön is ritkán ledőlni művelt embert, ki a világon annyira elhirhedl Bakonyt legalább név szerint ne ismémé. De csakis név szerbit; mert még honfitársainknak legnagyobb része is olyannak képzeli a Bakonyt, mint a szenvedélyes regény-olvasók az Abruzzókat: utak nélküli áthatlan sűrűségű őserdőnek, melyben minden fa mögött egy útonálló lapfxing... De... lassankint szűnik a Bakony borzalmas hírneve is." Ennek a Bakonyerdőnek, az őt körű llengő mítosznak az oszlatását is célozta az a felmérés, melynek Veszprém megyére vonatkozó kéziratos része, papírsírjából életre kelve, a közelmúlt ban a pápai Jókai Mór könyvtár jóvoltából - az ország számos megyéjéhez hasonlóan - végre nyomtatásban is napvilágot láthatott. Az akkori „országjelentés” elkészítésére Magyar Tudományos Akadémia és a Helytartótanács támogatásával Pesty Frigyes vállalkozott, nagyjából Römer Flórissal egy időben. (A Veszprém megyei adatgyűjtésre 1864-ben került sor.) Acta Papensia 11 (2002) 3-4. 273
