MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1969. május 16.

2/88. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-74. • 1969. május 16. - Napirend: - 1. A megye kulturális helyzete, távlati fejlesztési terve. - - Határozat. 64-73.

nagyobb szerepük van. Városaink kulturális fejlesztésére tudatos törekvés tapasztalható épitve művészi értékekben gazdag hagyományaikra, Megvan, vagy kibonatkozóban van sajátos jellegük. A szentendrei "művésztelep'

1

, Ferenczy múzeum, a " Szoborkert", a ceglédi "Kossuth", a nagykörösi " Arany János,zebegényi " Szőnyi" muzeumok jelentősége és hatása túlnő a megye határasm. Több jeles alkotó művész élt / Móricz Zsigmond, Szőnyi István / illetve él, /Czóbel Béla, Barcsay Jenő/, főként a Dunakanyarban, ez vonzerőt jelent a fiatalabb müvészgeneráció számára ls. Megyénk népművészetben is gazdag. Foként a Galga és Tápiómenti községekben élnek a népszokások, ének és zenei hagyományok, a jelleg ze ;es hímzés és fafaragás. Színesíti népművészeti hagyományainkat nemzetisági településeink népi kultúrája. Népművelő munka zömében a művelődési intézményekben történik. A megyében 2o9 művelődési otthon /ebből szakszervezeti 26, egyéb 11/, 585 könyvtár, illetve fiókkönyvtár / l.o9L9991 könyv/, 16 múzeum számos kisebb helytörténeti gyűjteményi falu múzeum 166 filmszínház, 3 zeneiskola és 37 zenetanfolyam működik. Tizennégy településen nem rendelkezünk semmilvsn művelődési intézménnyel. Megyénkben 172 főhivatású népművelő dolgozik, jelentős a tiszteletdijasok, és a társadalmi munkások száma. A szakszervezetekben közel 800 kulturmunkás dolgozik, akiknek nagy része fizikai dolgozó. A fővárostól távolabb eső, zártabb településeken a kulturális élet "lelke" a pedagógus, központja pedig az iskola. Az értelmiség többi része kevésbé vesz részt a kulturális munkában. Erősödött a Pártbizottság elvi irányítása, nőtt az állami szervek önállósága. A megye kulturális életével foglalkozó párt, állami és tömegszervezeti vezetők között rendszeres a munkakapcsolat.