MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1969. május 16.

2/88. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-74. • 1969. május 16. - Napirend: - 1. A megye kulturális helyzete, távlati fejlesztési terve. - - Határozati javaslat. 39-48.

Mivel önálló megyeszékhellyel nem rendelkezünk, ezért városainknak, mint kulturális centrumoknak a megye kulturális arculata alakításában nagyobb szerepük van. Városaink kulturális fejlesztésére tudatos törekvés tapasztalható épitve művészi értékekben gazdag hagyományaikra. Megvan, vagy kibontakozóban van sajátos jellegük. A szentendrei "Művésztelep", Ferenczy múzeum, a "Szoborkert", a ceglédi "Kossuth", a nagykörösi "Arany János, zebegényi " Szőnyi" muzeumok jelentősége ás hatása túlnő a megye határain. Több jeles alkotó művész élt /Móricz Zsigmond, Szőnyi István / illetve él, /Czóbel Béla, Barcsay Jenő/, főként a Dunakanyarban, ez vonzerőt jelent a fiatalabb müvészgeneráció számára is. Megyénk népművészetben is gazdag. Főként a Galga és Tápiómenti községekben élnek a népszokások, ének és zenei hagyományok, a jellegzetes himzés és fafaragás. Szinesiti népművészeti hagyományainkat nemzetisági településeink népi kultúrája. Népművelő munka zömében a művelődési intézményekben történik. A megyében 2o9 művelődési otthon/ ebből szakszervezeti 26, egyéb 11/, 585 könyvtár, illetve fiókkönyvtár /l.o91»991 könyv/, 16 múzeum, számos kisebb helytörténeti gyűjteményi falu múzeum 166 filmszínház, 8 zeneiskola és 37 zenetanfolyam működik. Tizennégy településen nem rendelkezünk semmilyen művelődési intézménnyel. Megyénkben 172 főhivatású népművelő dolgozik, jelentős a tiszteletdijasok és a társadalmi munkások száma. A szakszervezetekben közel 8oo kulturmunkás dolgozik, akiknek nagy része fizikai dolgozó. A fővárostól távolabb eső, zártabb településeken a kulturális élet "lelke" a pedagógus, központja pedig az iskola. Az értelmiség többi része kevésbé vesz részt a kulturális munkában.