MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1976. október 12.

Napirend: - 2. Pest megye munkaerő-gazdálkodásának helyzete, illetve az ezzel kapcsolatos feladatok az V. ötéves terv időszakában. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 7–13.

8 A tapasztalatok figyelembe vételével ugy látjuk, hogy ez egyik kulcakérdéae lesz a Csepel Autónak. A gazdasági feladatokat ki tudjuk e elégiteni, megtudjuk e oldani. A kilépők száma mérséklődött, de az is igaz, hogy a munkaerő változás a Csepel Autó számára kedvezőtlenül alakult. 1975-től a belépők száma messze a kilépők száma á. att maradt. Ez komoly gondot okoz, Erről szeretnék tájékoztatást adni a VB-nek. Éppen ezt szeretném kifejteni, hogy mit lehetne tenni a megoldás érdekében, Látunk egy két súlyos gondot, de ez már nem vállalati hatáskör. Nagy gondunk az iparnál, hogy a gazdaság telepitésnél nem veszik figyelembe a központi munkaerő helyzetet. A Csepel Autó Pest melletti vállalat és ki van téve a munkaerő elszivó hatásának. Ujabb vállalati telepitéseket is engedélyeznek, ez komoly gond, a közelmúltban a vállalat tövében egy autó szerviz épült. A Pesterzsébeti II. sz. gyárunk mellett települ egy óriási kamion vállalat. Félő, hogy a most készülő 100 milliós értékű beruházásunkat nem lesz aki működtetni tud^a, egyszerűen nem lesz munkaerő. Statisztikát vezetünk a kilépőkről, sorba látjuk, hogy a termelőszövetkezetek melléküzemágába mennek át az emberek. Lehetetlen, hogy ennyire egyenlőtlen anyagi helyzetek legyenek különböző vállalatok és nagyüzemek között. Az uj termékstruktúra raegvalósitása komoly gondot okoz, a probléma ott állt elő, hogy csökkentettük a hagyományos termékeket, ezzel nagymértékben csökkent a vállalati létszám is. Pedig mindent megteszünk, hogy a dolgozókat átképezzük, de addig amig eltudnak helyezkedni más munkaterületekre átképzés nélkül inkább elmennek. Kilépnek a dolgozók a szalagmunkáról is, én ugy érzem, hogy valamilyen anyagi támogatást kellene adni. Az együttműködések az én megitélésem és tapasztalatom szerint nem elég hatékonyak, de ezek a munkaerő-mozgás korlátozások sem. Gyakorlatban érzékelhető, hogy az a vállalat jár roszszabbul aki ezt a rendeletet betartja. A bérszínvonalnál rendkivüli megkötöttségek vannak. Teljesen megköti a vállalati lehetőségeket. Nagyobb rugalmasságot kellene a nagy vállalatoknál legalább a bértömeg gazdálkodásra fektetni. Maholnap ott tartunk, hogy nem lesz érdemes beruházást eszközölni. A műszaki fejlesztést nagyon korlátozott és óriási bürokrácia van. Munkaerő-ellátottság, jóléti keret; hogy a bérszínvonalnak valamilyen határt szabnak még elfogadom, de hogy a jóléti keretre ilyen adót szabjanak ezt ésszerűtlennek tartom.