MDP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1954. november 22. - 1954. december 27.

1/39-i. ő. e. 1954. december 6. • Párt végrehajtó bizottsági ülés 46–111. - Napirend: - 1. A Csepel Autógyár igazgatójának beszámolója a gyár 1953–54. évi munkájáról. 48–51.

1./ A Csepel Autó gyár igaz gató j áank beszámolóba a gyár 1955-54­évi munkájáról. / , . . ji - . -, , _JLÍ a*L—HAA / meghívottá k jelen / Mészáros, Kiss és Still elvtársak válaszolnak Kovács, Házi, Sze­csődi, Somodi, 3iró,' Sebő,, Kukucska, Baráth és Koczina elvtársak kérdéseire. A napirend vitájában Mészáros, Kopácsi, Yámos, Biró, Szecsődi, Fái, Szatmári, Rendek, Bérces, Somodi, Bóka, Kiss, Still, Baráth és Kukucska elvtársak vettek részt. K ukucska e. Az elhangzott vita - amely mint a vitából kiderült - a brigád kiegészítő jelentését igazolta, feltárta, hogy a Csepel Autógyár munkájában komoly fogyatékosságok vannak, mindenekelőtt az üzem gazdaságos termelése vonalán* Az igazgatói jelentés, s a brigád kiegészitő jelentése rávilágított arra, hogy az Autógyár az 1955­as'évet veszteséggel zárta, s hogy a helyzet 1954—ben sem javult, hanem tovább romlott* Az elhangzott vita alátámasztotta a brigád kiegészitő jelentését, amely szerint a gyárban tűrhetetlenül ala­kult az önköltség, a termelékenység, továbbá tűrhetetlen lazaságok vannak a bérgazdálkodás és a tervfegyelem terén. Az Autógyárban az önköltség nem csökken, hanem emelkedik, a termelékenység nem emel­kedett hanem csökkent, amelynek c gyík fő "Titatója, hogy a bérek je­lentősen gyorsabban emelkednek mint a termelés. Nem javult a minő­s ég> a gyár minőségi munkájábal szemben sok a kifogás - különösen a külföldi piacon. Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a Csepel Autógyárban ki­zárólag a tervek mennyiségi teljesitésáre törekedtek, közben elha­nyagolták a minőség javitását, az önköltség csökkentését, a terme­lékenység emelését, a bérgazdálkodás megszilárdításáért folyó har­cot, A Csepel Autógyár munkájában mutatkozó alapvető fogyatékosságok oka az anyagellátás hiányosságain tul, melyet az igazgatói jelentés feltár - mindenekelőtt abban van, hogy a gyár élén álló vezető elv­társak körében eluralkodott a mindenáron való mennyiségi tervtelje­sités hangulata., amely mögött gyakran nem a népgazdaság érdekeinek szem előtt tartása, hanem a prémiumra való törekvés volt;. A Csepel Autógyárban a vezetők meghonosítottak egy olyan vezetési módszert, ahol tág tere nyilt a nagyarányú anyagpazarlásnak, lopásoknak, bér- * csalásnak, selejttermelésnek, bér- terv és munkafegyelem lazulásának. Különösen egészségtelen a gyár munkájában, hogy rendszerré vált a hóvégi haj rázás az egészségtelen fohammunka hó végén, amely tág teret nyitott a hó eleji lazsálásnak, a hó végén pedig túlórázáshoz, tehát egészségtelen béralapemelkedéshez, selejttermeléshez, a minő­ség romlásához, az önköltség emelkedéséhez vezetett. Az Au/tógyár igazgatójának jelentés nem tárja fel a Csepel Autógyár tényleges helyzetét. Az üzem termelésének tényszámait elemezve az üzemben levő fogyatékosságokért minden felelősséget.igyekszik a Kohó- ós Gépipari Minisztériumra és a Trösztre háritani. Az igaz­gatói jelentés az Autógyár minőségi munkájában mutatkozó alapvető fogyatékosságokéit kizárólag a hiányos anyagellátásban, továbbá a tervezés munkájának hiányosságaiban látja. Ugyanakkor elhallgatja

Next

/
Oldalképek
Tartalom