Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

ZÁBORI LÁSZLÓ: Politikai harcok Pest megyében 1945–1948 között

már eleve elnézést kér, hogy „nem úgy beszél, mint a többi felszólalók". „Mióta ide jöttem - folytatja - figyelem az elhangzó dicshimnuszokat, a felszólalók szépen be­szélnek, de ennek hatását nemigen láttam." Ezek után pedig a beszolgáltatások túlzott mértéke ellen emel szót, s a parasztság alacsony fejadagját sérelmezi. Majd később ismételten felszólal, s a tisztogatások terén nagyobb mértéktartást ajánl, mert érvelése szerint a pfeifferisták sok becsületes embert is félrevezettek. Párttársa, Hargitai Ernő igyekszik az elhangzottak után védelmébe venni Ceglédit, s magát a kisgazdapártot, mondván, szó sincs arról, mintha az FKGP nem támogatná a kormány politikáját. 187 De terítékre kerül a vármegye vezető szerveinek tanácskozásain Mindszenty Jó­zsefszemélye és politikája is. Már az 1946 februárjában tartott évnegyedes közgyűlé­sen az egyik napirend előtti felszólaló a magyar demokrácia ellenségének nevezi a hercegprímást, s javasolja, a törvényhatósági bizottság tiltakozzon Mindszenty politi­kája ellen. így is történik: a képviselők egyhangúan elfogadják az indítványt. 188 Ha­sonló kirohanások a „papi reakció" ellen később is megismétlődnek, míg végül a tör­vényhatósági bizottság 1948. október 30-i ülésén épp a kisgazdapárt terjeszt be egy határozati javaslatot, amely „a vallási tevékenység keretében jelentkező népellenes tevékenység meggátlását", s a „bűnös" vallási vezetők szigorú megbüntetését követe­li. A felvetéssel mindenki egyetért, úgyhogy a javaslat közgyűlési határozattá emel­kedik. 189 Ez a döntés aligha kerül be Pest megye történetének aranykönyvébe. Gyakran kerül szóba a megye vezető testületeinek ülésein az iskolakérdés. Az ok­tatás súlyos helyzetére a megoldást a baloldali pártok szónokai leginkább az iskolák államosításában látják. 190 Éles támadások érik a „reakciós pedagógusokat" is, akiknek „nem veszi be a gyomra - mondja a kommunista párt képviselője a közigazgatási bi­zottság egyik 1947. január elején tartott ülésén -, hogy munkás- és parasztgyerekek is tanulhatnak". 191 Igazából azonban mégis csak 1948 elejétől éleződött ki az iskolák kö­rüli konfliktus, amikor az MKP tervbe vette az egyházi iskolák államosítását. A kommunista párt Pest megyei bizottsága a felsőbb iránymutatásoknak megfelelően úgy határoz, hogy minden településen bizottságokat kell létrehozni, amelyek tömeg­mozgalmakat szerveznek majd az iskolák államosítása érdekében. 192 S erre talán szükség is volt, mert a megye területén több helyen szórványos ellenállás jelei mutat­koztak. Miske községben például egy az alispáni hivatalhoz eljuttatott jelentés szerint „már-már vérengzésig fajult a harc a jobb-és baloldal között az iskolakérdésben". 193 Több helységben, így Pécelen, Kispesten, Zsámbokon tüntetés volt az iskolák államo­sítása ellen, másutt körmeneteken, fáklyás felvonulásokon tiltakoztak, vagy épp alá­187 PML XXI. 2-a Közgy. jkv. Az 1948. febr. 10-i rendes közgy. jkv. 188 PML XXI. 2-a Közgy. jkv. Az 1946. febr. 12-i rendes közgy. jkv. 189 PML XXI. 2-a Közgy. jkv. Az 1948. okt. 30-i ülés jegyzőkönyve. 1948. december végén újabb határozati ja­vaslatot terjeszt be az FKGP, amelyben ismételten elítélik Mindszentyt, és helyeslik, hogy a kormány ke­mény kézzel lesújtott a bűnösökre. Az 1948. dec. 30-i Törvényhat. Biz. ülés jegyzőkönyve. Megemlítendő még, hogy az FKGP vezetősége 1948 decemberében felkérte helyi szervezeteit: hassanak oda, hogy a lelké­szek karácsonyi beszédeikben a demokrácia mellett tegyenek hitet, és zárják ki a pártból azokat, akik támo­gatták Mindszenty politikáját. FKGP Levéltára S. Nagy Zsigmond megyei titkár levele 1949. jan. 10. 190 PML XXI. 11-a Közig. Biz. jkv. Az 1945. okt. 11-i, 1947. jan. 9-i, máj. 8-i ülések jkv. De a kérdés többször szóba kerül a törvényhatósági bizottság és a nemzeti bizottság ülésein is. 191 PML XXI. 11-a Közig. Biz. jkv. Az 1947. jan. 9-i ülés jkv. 192 MSZP PIL 274. f. 16/205 MKP Pest Megyei Biz.-nak ülése jkv. 1948. máj. 19. 193 PML XXI. 4-a Alisp. ein. ir. 105/1948. 182

Next

/
Oldalképek
Tartalom