Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

1. SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A veresegyházi plébánia településeinek demográfiai viszonyai 1731-ben

SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER A VERESEGYHÁZI PLÉBÁNIA TELEPÜLÉSEINEK DEMOGRÁFIAI VISZONYAI 1731-BEN A levéltárosok hátrahagyott iratai a korábbi tudósok tervezett vagy félbemaradt kutatási irányairól tanúskodnak. Lakatos Ernő néhai levéltár-igazgató sem tudta hivatali elfoglaltságai miatt az érdeklődési körének megfelelő alkotó munkát végezni. Tervei között szerepelt Pest megye 18. századi népesedéstörténetének feldolgozása ^épmozgalmi viszonyok Pest megyében a 18. században.'

1

'' címmel.' E munka egyik fontos forrása lett volna a veresegyházi plébánián 1731-ben készült lélekösszeírás, ahová ekkor Szada és Kisszentmiklós" is filiaként tartozott. A következő értekezés tárgyát ezen összeírás bemutatása és vázlatos elemzése képezi." Veresegyház, Szada és Kisszentmiklós a 18. század első harmadában Az elmúlt évtizedekben a helytörténetírás virágzásnak indult. Szép számmal jelennek meg a községek, kisebb városok múltját bemutató hosszabb, rövidebb monográfiák. A kutatók rendkívüli nagy hangsúlyt helyeznek a települések népesedési viszonyainak bemutatására, de gyakran előfordul, hogy a falvak demográfiai adatai csupán magukban állnak országos, megyei vagy akár a regionális folyamatok ismertetése nélkül. Jelen tanulmányban a veresegyházi plébániához tartozó három község demográfiai helyzetét vizsgáljuk. A kutatás horizontját lehetőségeinkhez mérten kiterjesztettük térben a Gödöllői-dombság és a Cserhát vidékére néhány falu (Kösd, Penc, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Kistarcsa, Mogyoród) példáján keresztül; időben pedig II. József népszámlálásáig (1784-1787).

4 Noha e települések nem szomszédosak a Kosáry Domokos: A jobbágyi „família" kérdéséhez a XVIII. század elején. In: Agrártörténeti Szemle. V. évfolyam. 1963/1-2. szám. 130. o. " Kisszentmiklós későbbi neve Orszentmiklós, amely település ma Orbottyán része. 1 Az irat helye PML (Pest Megyei Levéltár) IV. 74. 23. doboz. Ebben a raktári egységben 1700 és 1848 közötti, vegyes besorolásra váró összeírások találhatók. A tanulmány során az összeírásból szereplő idézetek esetében az összeírt község nevel, a ház felekezeti hovatartozását és számát fogjuk megadni. 4 A települések régiós besorolása: a 18. században Nógrád vármegyéhez tartozó Kösd és Penc, valamint a Pest megyei Püspökhatvan és Püspökszilágy a Cserhát régiójába tartozik, Kistarcsa, Mogyoród és a Veresegyházi Plébánia falvai a Gödöllői-dombság tájegység része. Wellmann Imre: A parasztnép sorosa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásai tükrében. Budapest, 1967. 41. o. A tanulmány egyes fejezeteiben előfordulnak más tájegységben szereplő községek demográfiai viszonyaival kapcsolatos adatok is. E helységek esetében a részletes természet- és gazdaságföldrajzi környezet bemutatásától eltekintettünk, minthogy azon települések népesedéslörténetét már részletesen feldolgozták, ezért jelen tanulmányt hasonló adatokkal bővíteni szükségtelennek látszott. A Penccel kapcsolatos adatokat különösen óvatosan kell kezelni, mivel a 18. században Nógrád megyében helyezkedett el Felsöpenc, amelynek világi földesurai voltak, és Pest megyében a váci püspöki uradalomhoz tartozó Alsópenc puszta. A rendelkezésünkre álló adatok alapján nem dönthető el, hogy Petróei Sándor melyik község népesedésével kapcsolatos adatokat publikálta. A különböző érveket és ellenérveket az alábbiakban foglaltuk össze. A Felsöpenc mellett szóló érvek: 9