Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

3. HÉJJAS PÁL: Megkésett riport nagybaczoni Nagy Vilmos (1884–1976) ny. vezérezredes volt honvédelmi miniszterrel. Piliscsaba-Klotildliget 1974. augusztus 12.

HEJ J AS PAL Kétszer. És ezt nem fogadta el Horthy. Azután közben nekem titkos tanácsosságot adtak, meg mi a fenét, minden ördögöt. Még a végén megkaptam én is azt a nagy arany érdemérmet. [...] S ami csodálatos, megkaptam a máltai lovagrendet. A máltai lovagrend tulajdonképpen egy kiválóan katolikus rend volt, s ennek egy palástja is volt, s járt a kereszttel itten. Énnekem ezt nem adták, már nem jutottam hozzá, mert elmentem. Mert azt mondtam: én ebben a kormányban részt nem veszek. Nekem semmi közöm hozzá; tudniillik Szombathelyi volt az, aki megegyezett, s amikor azt kérdezte tőlem, hogy hát tulajdonképpen miért nem írom alá? Dobjuk a vezérkar főnökét. Hát a vezérkar főnökének semmi köze hozzá. 0 nem politikus, ő katona. Azt kell neki csinálnia, ami a parancs. Neki nem lehet itt válogatni. L - Apuka! N - Mi az? L - Apuka, te most összekeverted, te most már másról beszéltél. N - Miről? L - Mikor Szombathelyit belekevered. Hát az a Bori bányáknál volt, nem? A Bori bányákba küldött munkaszolgálatosokról volt akkor szó. N - Nem csak az, az is! Akkor volt, hogy mi három hadosztályt adunk Szerbiába, s a Bori bányába 10 000 munkaszolgálatost. Tudniillik erről volt szó. Erre én azt mond­tam, nem adok egyikbe se. Nem adok se Borba, se három hadosztályt, mert nekem ez a háború nem magyar érdek. Slussz. Erre mondtam én le kétszer, de Horthy először nem akarta ugye elfogadni, s a végén, amikor elfogadta, akkor azt izente nekem, hogy sajnálja, hogy ezt ő maga nem mond­hatja meg nekem. Nem is kellett nekem. Én tudtam jól, hogy miért mondok le. E - Tessék mondani, ugyan már nem tetszett akkor miniszter lenni, de milyen volt az erkölcsi hatása a nyilas hatalomátvételnek a magyar honvédség soraiban? N - Hát, akkor voltak közötte persze olyanok, például ott volt a Kapitánffy Al­bin, 5 aki Kratzer volt eredetileg. És hát ő azt mondta, hogy ő volt az, aki megaka­dályozta, hogy az a parancs, ami ment volna a hadsereghez, amit Vörös János 160 adott volna ki, ugye oda kijusson. 161 Hát Kapitánffy, Kratzer, hát ezek a nevek mind ilyenek, látszik a német származás és természetes dolog, hogy ezek mind azokkal 159 Kapitánffy (Kratzer) Albin (1908-1979) németbarát vezérkari őrnagy. 1944. június 15.-1944. október 16. között a M. Kir. Honvéd Vezérkar főnökének szárnysegédje. Mint a vezérkar főnöke közvetlen paran­csai továbbítójának, jelentős szerepe volt abban, hogy a kiugrási kísérlet biztosítására Budapestre rendelt kormányzóhü csapatok nem érkeztek meg a fővárosba. A háború után nem téil vissza Magyarországra. Távollétében, 1945 júniusában lefokozták és kizárták a honvédség kötelékéből. Innsbruckban halt meg. 160 Vörös János vezérezredes (1891 1968) 1944-ben a kiugráskora Honvéd Vezérkar főnöke volt. A néme­tek kívánságára nevezték ki a vezérkar főnökének a németeknek többször ellent mondó Szombathelyi helyére a március 19-i megszállás után. Határozatlanságának nagy szerepe volt a kiugrási kísérlet kudarcá­ban, ami után neki is bujkálnia kellett. Végül átszökött a szovjetekhez, majd a háborút követően az Ideigle­nes Nemzeti Kormány hadügyminisztere lett. 1949-ben kémkedés vádjával letartóztatták és életfogytig tartó börtönre ítélték, de 1956-ban kiszabadult. A szocialista rendszer bukása után rehabilitálták. 161 A kormányzónak „az 1920. 111. í-jeiparancsom végrehajtandó"' szövegű rejtjelezett intézkedéséről van szó, amelynek vételekor az 1. magyar hadsereg parancsnokának, dalnoki Miklós Béla vezérezredesnek és a 2. magyar hadsereg parancsnokának, dalnoki Veress Lajos vezérezredesnek meg kellett volna nyitni a frontot a Vörös Hadsereg előtt. A parancs nem érkezett meg a frontra, így a kormányzó rádióban elhangzott proklamációja teljesen váratlanul és tájékozatlanul érte a két hadsereg parancsnokát. 125

Next

/
Oldalképek
Tartalom