Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása II. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

85. Pataj (Dunapataj, Bács-Kiskun m.)

Solti járás 85. Pataj oppidum Megjegyzések z oppidum saját területén a Duna árvizei miatt nem folytat földműve­lést. Ezért Száraz György földesúrtól állandó pusztákat bérelnek, és pe­dig Szilid pusztát egészen, Szentkirály és Vejte pusztákat felerészben, melyeken összesen a rubrika által közölt termőképességű földművelést folytatják. E puszták termése nem elegendő, ezért a kalocsai érsektől évi bérleti díj és tized fejében a következő pusztákat bérlik: Pakod, Karácsony, Réztelek, Keserűtelek, Thin, Öreg, Nagyharta és Bőd, összesen 350 forintért, azonkívül a Földváry csa­lástól Tetétlen pusztát 140 forintért. A nevezett pusztákon lévő földjeik nincsenek nyomásokba osztva, hanem kertekre tagozódnak, összes termőképességük 1612 mérő. Az oppidum nevezett pusztáinak szántóföldje fekete homokos és zsombékkal kevert, közepesen termékeny, őszi vetés alá 3-szor, tavaszi alá egyszer kell 6—8 ökörrel szántani. Egy pozsonyi mérő elvetése után közepes termés idején ősszel és tavasszal egyaránt 3 pozsonyi mérő rozzsal kevert búzát terem. Ha ebből marad eladnivalójuk, az őszit 85, a tavaszit 25 dénárért tudják eladni. Saját területükön kenderföldjeik nincsenek, ezért a nevezett pusztákon szoktak kendert és lent vetni; ha gabonával vetnék be, 30 pozsonyi mérő termőképességű lenne. A kenderből és lenből házi szükségletük kielégítésén kívül más hasznuk nincs. Saját területükön rétjeik nincsenek, ezért a pusztákon szoktak kaszálni, s mint a rubrika közli, zsombékkal és náddal kevert szénát termelnek, melyből valamennyit el tudnak adni. A réteket 3—4 évenként elönti a Duna árja. Ezenkívül a nevezett pusztákon 534 szekér szénát szoktak kaszálni. Legelőjük saját területükön kevés, ezeken alig 100 allodiális marhát tudnak ké­nyelmesen nyáron eltartani, ezért a bérelt Bőd és Nagyharta pusztákon tudnak le­geltetni. Ezzel együtt 300 szarvasmarhájuk, 100 lovuk és 400 juhuk van. Tetétlen pusztán esős nyári időben 800 tenyészmarhát tudnak tartani. Az allodiális marhákból más hasznuk nincs, mint mindennapos házi szükségletük ki­elégítése. A tenyészmarhákból viszont bizonyos mértékig ki tudják fizetni a porci­ót s a földesúri censust, azonkívül egy juh gyapját 4 dénárért árulják, ami összesen 16 forint bevételt jelent. A többi szomszédos és bérelt pusztákon nem legeltetnek, csak azzal a feltétellel használhatják őket, hogy azon csak szántást, vetést végez­zenek. Szőlőskertjük sík, alacsony és homokos területen van, egy kapás után 2 csöbör bort terem, s mivel silány, nem tudnak belőle eladni másnak, hanem egymás közt adják el és fogyasztják. Ara közepes forgalom idején csöbrönként 75 dénár. Eladni valóikat 10 mérföldre Pestre vagy Vácra viszik a Duna vizén vagy szeké­ren. Épületfát szolgáltató erdejük nincs, tűzifát a füzesek nyújtanak. Dunai vízimalma, két lakosnak van, melyek kevert gabonából a molnárnak járó egyharmadon túl 80 pozsonyi mérőt hoznak, melynek ára közepes forgalom idején 85 dénár mérőnként, ami 68 forint bevételt jelent. 729

Next

/
Oldalképek
Tartalom