Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása II. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)
146. Gödöllő
Váci járás 146. Gödöllő kuriális possessio Megjegyzések possessio saját területén s a szomszédos régóta bekebelezett Bessnyő pusztán lévő szántóföldjei 3 külön vetőben vannak, felváltva szokták őket bevetni, mindegyik vető akkora termőképességű, amekkorát a rubrika mutat. Az egyik vetőbe őszit és tavaszit vetnek, a harmadikat üresen hagyják. Földje csak homokból és fövényből áll, a szelek a szárazság idején az elvetett magot egészen kitépik és elragadják, ezért nem termékeny. Ha nem esős az év, még a magot sem adja vissza. Közepes termés idején egy pozsonyi mérő elvetése után 2 mérő kevert búzát vagy rozsot kap. Ami árát illeti, ritkán lehet megállapítani, mert saját szükségletükre is ritkán elég. Ha tudnak eladni, az őszit 50, a tavaszit 30 dénárjával árulják. A kenderföldeket terméketlenségük miatt minden évben trágyázni kell, ha gabonát vetnek beléjük, termőképességük 25 pozsonyi mérő. Ebből házi szükségletük kielégítésén túl más hasznuk nincs. Rétjük saját területükön s a nevezett pusztán kevés van, ezért a rubrikában sem szerepel, összesen 16 szekér szénát teremnek. A másik szomszédos és bekebelezett Babath pusztán évente 20 szekér szénát szoktak a község számára kaszálni. A rétek zsombékos, náddal kevert szénát teremnek. Házi szükségletükön túl eladni nem tudnak belőle, s árát sem lehet megállapítani. Esős időben az erdő fái közt is kaszálnak füvet, de ez ritkán esik meg, ha igen, akkor itt 30 szekér szénát kaszálnak. Legelőjük a nevezett három területen a nagy dűlőben van, de mivel homokos és fövenyes, nem termékeny, s nem sok füvet terem. Nyári időben kb. 300 allodiális szarvasmarhát és lovat és ugyanannyi juhot tudnak rajta eltartani. Ezekből házi szükségletük kielégítésén túl más hasznuk nincs, a juhok gyapjából nyereséget remélnek. Két pusztájuk: Bessnyő és Babath régóta saját területükhöz van csatolva s bekebelezve. Határ nem választja el őket. Ezek hozadéka nincs különválasztva. Szőlőskertjük egy kapáson átlagosan egy csöbör bort terem, amit részben elfogyasztanak, részben 1 forint 25 dénárjával árulnak. Makkot termő tölgyerdeik elég paraszti épületfát és tűzifát szolgáltatnak. Máshová nem szabad az erdőkből fát eladniuk, ezt a földesúr magának tartja fenn. 4—5 évenként terem bennük makk, a földesúr ilyenkor idegen disznókat enged be hizlalásra, és a helybeliek 150 disznaját engedi makkolni, minden fizetség nélkül. Ezen túl egy falka után legalább 5 garast kell fizetni. Van egy lisztőrlő malmuk, mely a Rákos patakon épült, a kiadásokat leszámítva évi 30 pozsonyi mérő kevert gabonát hoz. Kereskedelmük nincs. Ha van eladni valójuk, 3 mérföldre vihetik szárazon Pestre és Budára. Területe erdőkből, dombokból és földekből áll, nehéz megművelni, úgyhogy 6 vagy 4 ökörrel őszi vetés alá 3-szor, tavaszi alá kétszer kell szántani. 1183