Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása II. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

78. Solt (Bács-Kiskun m.)

Solti járás 78. Solt (Solth) oppidum Megjegyzések z oppidum saját területén lévő szántóföldek két vetőbe vannak osztva, s felváltva szokták őket bevetni, termőképességük mindkét vetőben annyi, amennyit saját területéről a rubrika közöl. Mivel saját területükön elegendő szántást nem végezhetnek, ezért kiegészítésképpen Koháry István országbíró Máriaháza nevű pusztájának felét bérlik 175 forint évi bér fejében. Ezen is két vetőbe van osztva a szántó, összes termőképessége 609 pozsonyi mérő. Az oppidum saját területén s a bérelt pusztáin lévő szántókon őszi szántás alá 6 ökörrel 3-szor kell szántani. A földek közepes minőségűek, úgy, hogy közepes termés idején 1 mérő elvetése után 2 mérőt terem vegyes búzából. Közepes forgalom idején, amit saját szükségletükön túl el tudnak adni, 85 dénárért adják el. Kenderföldjeik és más ilyenfélék nincsenek, ezért Kall pusztán szoktak kendert vetni. E föld termőképessége, ha gabonával vetik be, 13 pozsonyi mérő. Ebből bevételük nincs, mert ez házi szükségleteikre sem elég. Saját területükön jó szénát termő rétjeik vannak, termőképességüket a rubrika közli; részben 3—4 évenként árvíznek van kitéve. Mivel ezek nem teremnek elég szénát, ezért az oppidum kénytelen a Vatai családtól Kall és Rébél pusztát kaszálás és legeltetés céljából évi 130 forint bérleti díj fejében bérbe venni. Ezen 110 szekér szénát kaszálnak, melynek nagyobb részét a község céljaira kell fordítaniuk. Saját területükön lévő legelőjükön 600 szarvasmarha és ló meg 1000 juh tud nyáron legelni. A nevezett Kall és Rébél pusztákon pedig 150 szarvasmarha és 100 juh. Máriaháza pusztán 150 szarvasmarha és ló meg 300 juh számára van téli és nyári legelő. A szarvasmarhákból és lovakból napi szükségletükön és a tenyésztésen kívül más hasznuk nincs. Egy juh gyapját 10 dénárért árulják, ami 70 forintot jelent. Szőlőhegyük egy kapás után 2 Vi csöbör bort terem. Ezt leginkább egymásnak adják el; ha a szomszédos községekben adják el, közepes forgalom idején 1 forintért árulják. Eladnivaló dolgaikat a Dunán és szekéren 9 mérföldre Pestre és Budára szállíthatják. Erdejük nincs, tüzelésre nádat használnak. Távolabbról kénytelenek fát venni, így a Tolna megyei Paksról és a körülötte fekvő helységekből készpénzért. E helységek 3—4 mérföldre vannak, s egy 4 ökrös szekér fáért egy forintot fizetnek. Épületfát a Dunán hoznak Pestről, Budáról és Vácról. Malmuk nincs, halászni nem szoktak. Földjük síkságon fekszik, termékenységét és müvelhetőségét föntebb leírták. Kereskedelmük nincs. A szemrevételezés során megvizsgálták a saját területükön és a pusztákon lévő szántóföldeket, réteket és legelőket, s a bevallottakat jóváhagyták. 685