Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása II. - Pest Megye Múltjából 8. (Budapest, 1997)

86. Uszod (Uszód, Bács-Kiskun m.)

Solti járás 86. Uszod possessio Megjegyzések zántó nincs a possessio saját területén, a földesúrtól csak szántásra bérlik Szakmar puszta egy részét 4 Vi forint évi bérért, Pálfölde pusztát 2 forintért, Nana pusztát 7 forintért; Szentpál pusztát pedig egy forint bérért csak legeltetés céljára. Szakmar és Pálfölde pusztákon a szántóföld 2 részre van osztva, felváltva szokták bevetni, termőképességüket a rubrika közli. Szakmar puszta termőképessége 127 pozsonyi mérő a két vetőben együtt, ezek megművelésére 6—8 ökör háromszori szántása szükséges téli (!) alá, tavaszi alá pedig egyszeri. Egy pozsonyi mérő elvetése után ősziből 2 Vi, tavasziból 3 mérőt terem. Ebből eladni nem tudnak, csak saját szükségletükre elég. Rétjük saját területükön nincs, Nana pusztán 112, Pálföldén 20 szekér széna terem, mely zsombékos. Nem tudnak belőle eladni, mert silány és nekik is alig elegendő. Saját területükön, valamint Szakmar és Szentpál pusztákon levő legelőiken 200 allodiális szarvasmarhát tartanak, ebből saját szükségletük kielégítésén kívül más hasznuk nincs. Szőlőskertjük, malmuk nincs, nem is halásznak. Eladnivalójuk nincs, csak néha szállítanak néhány coepa-t (?) Kecskemétre szekéren 8 mérföldre, hogy búzára cseréljék. Tűzifát adó erdejük saját területükön van. Vannak még erdők, de a földesúr magának tartotta fenn őket, s a lakosokat eltiltotta tőlük. Saját s a puszta területe alacsony fekvésű, szántóinak földje fekete, közepesen termékenyek, a rétek és a legelők a dunai árvizek idején teljesen víz alá kerülnek és elpusztulnak, a szántók magasabban feküsznek, s az egyharmaduk megmarad. Az elmúlt három száraz évben nem volt árvíz, de előtte majd minden évben. Kereskedelmük nincs. A szemrevételezés után a lakosok által bevallottakat jóváhagyták. 745