Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 1. A tanácsrendszer hatalomra jutása

számban vegye fel a Váci Vörös Üjság nevet. Majd küldöttséget választottak, amelynek tagjai elmentek a városházára és ott a Tanácsköztársaság nevében átvették a hatalmat. A város vezetésére háromtagú direktórium alakult, amelynek tagjai Kovacsik Mihály, Klein Károly és Mathejka János voltak. Ezzel a püspöki város történetében is új fejezet kezdődött. A nagy eseményt falragaszokon adták tudtul a város lakosságának, egyben kihirdetve a Forradalmi Kormányzótanács I. számú rendeletét: a statáriumot.

29 Vácott a direktóriumi tagokat népbiztosoknak, a direktórium elnökét főmegbízottnak nevezték. A Népbiztosok Tanácsa a már februárban megalakult néptanács utóda lett. A volt városi képviselőtestület egyelőre továbbra is közreműködött a város közügyeinek intézésében és határozatait felsőbb jóváhagyás végett a Népbiztosok Tanácsa elé terjesztette. A váci „népbiztosok tanácsa" a következő személyekből és tisztségekből állott: Főmegbízott Kovacsik Mihály; pénzügyi és lakásügyi megbízott Klein Károly; tanügyi megbízott Mathejka János; népjóléti és közellátási megbízott Matisz Mihály; szocializáló és jogügyi megbízott Maró ti Lajos (később vádbiztos is); a közellátási ügyek intézője április 15-től Termann József; faügyi megbízott Talpass János; szocializálási és termelési megbízott Pokorni Ödön.

30 Szentendrén a budapesti események hatására március 22-én reggel a városházán összeült az 5 5 tagú munkás- és katonatanács s 36 órán át szakadatlanul tanácskozott. A tanács tagjai közben felváltva hazasiettek egy rövid időre lepihenni és valami táplálékot magukhoz venni. Közben a városházára alkalmi futárok és megbízottak érkeztek az újabb hírekkel. A tanácskozás egyik irányítója Vásárhelyi Kálmán, aki képzett kommunistaként érkezett haza Szovjet-Oroszországból, a hadifogságból. (Élete május 16-án Makón ért tragikusan véget, amikor egy ellenforradalmárokból álló banda a városháza ablakából az utca kövezetére dobta.) A másfél napos ülés korelnöke Básits János szentendrei dolgozó paraszt volt. Az első és a legfontosabb teendőként kijelölték a „népbiztosokat". Városi népbiztos Szulyovszky Sándor vasmunkás, akinek feladatát a városi igazgatás személyi és érdemi átszervezésében jelölték meg; közélelmezési népbiztos Korenchy József tanító, közegészségügyi biztos dr. Wein Ármin, tanügyi Bodó József polgári iskolai tanár. Az utóbbiról már november óta tudták, hogy harcos kommunista, akinek mozgalmi versei ismertek és olvasottak voltak. A munkástanács intézkedése folytán március 25-től a hat felekezeti elemi iskola államosításával és összevonásával azok központi igazgatójaként működött. Közlekedési népbiztosokká Gigler Józsefet és Fischer Győzőt jelölték ki; igazságügyi megbízottként dr. Horváth Ákos és Balogh Károly vasmunkás a forradalmi törvényszéket vezették; karhatalmi népbiztossá Takácsy Józsefet nevezték ki, aki mint a frontról hazatért fiatal egyetemi hallgató, március 25-én Perjessy Sándor, baloldali érzelmű rendőr64