Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)
6. Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében
katonai szolgálatra hívta be. A katonai és polgári hatóságok kíméletlen intézkedésére válaszul a munkások ,,a hadviselés érdekeit érintő, sőt azt veszélyeztető fegyvert, a sztrájkot választották". 80 A sztrájk közel egy hétig tartott. Július 6-án, mivel a hatóságok ígéretet tettek a letartóztatott sztrájkszervezők szabadon bocsátására, a munkások többsége munkába állt. Ujabb sztrájk elleni hathatós védekezés céljából a kormány különleges eszközöket alkalmazott a csepeli munkásmozgalmakkal szemben. 1916 júliusában Pest megye főispánján keresztül 1000 koronát utaltak ki a Központi (Kispesti) járás főszolgabírájának a csepeli mozgalmak bizalmas természetű kiadásaira. 81 Ebből, a későbbiek során is folyamatosan utalványozott összegből, besúgórendszert építettek ki. Ám a hatóságok legkörültekintőbb és gyakran legbrutálisabb óvintézkedései ellenére is, szeptember elején újabb sztrájk bénította meg a csepeli hadiüzemet. A szociáldemokrata befolyás alatt álló Vas- és Fémmunkás Szövetség vezetősége kétségbeesetten óvta a munkásokat attól, hogy szolidaritást vállaljanak a csepeliekkel. 82 A munkások előtt nem volt újszerű a szakszervezet ilyen állásfoglalása. Egy évvel korábban a szociáldemokrata párt központi vezetősége a háborús állapotokra való tekintettel, május elseje felvonulással és munkaszünettel való megünneplésének mellőzésére szólította fel a munkásságot. 83 A szeptemberi csepeli sztrájk a szakszervezet elutasító magatartása ellenére is oly nagy-méretűvé vált, hogy csak katonai beavatkozással törhették le. Az országos munkásmozgalmakban, mint már több ízben utaltunk rá, a háborús években is jelentős és kezdeményező szerepet vittek Pest megye ipari munkásai. Harcukat 1917 tavaszától mindinkább áthatotta a háború ellenes program. 1917 májusában Bóna Lajos ráckevei származású csepeli munkás agitált a háború ellen: ,,a nyílt utcán lázított a mostani fennálló rendszer ellen, kijelentette, hogy ő forradalmár, felhívta a népet, hogy ne dolgozzék . . ." 84 Szeptember 15-re a megye ipari központjaiban már tüntető sztrájkot készítettek elő a béke mellett, 85 ezután pedig valamennyi sztrájkkal vagy tüntetéssel kifejezésre juttatott munkáskövetelésben fontos helyen szerepelt az oktalan vérengzés megszüntetése, a béke megteremtése. A béke követelése az oroszországi Októberi Forradalom proklamációjának megismerése után a szervezett munkásmozgalmak alapvető célkitűzésévé vált. A Pest megyében lezajló sztrájkok és tömegdemonstrációk eseményeiben 1917 októbere után minden esetben felfedezhetjük a békére irányuló őszinte és töretlen akaratot. 1918 elején Kispesten ,,Háborúellenes Bizottság" alakult. Tagjainak többségét nők alkották. 86 A munkásmozgalmak egyre inkább antimilitarista mozgalmakká váltak. E harcban zárkózott fel a fővárostól délre elterülő megyei területek — Csepel, Erzsébetfalva, Soroksár és Kispest — dicsőséges harcokat vívott proletariátusa mellé az aszódi „Magyar Lloyd" repülőgépgyár munkássága. Aszódon 1917 őszétől 1918 júniusáig 4 alkalommal sztrájkoltak a munkások. 87 1918 januárjában Vácott zajlott le nagyobb méretű sztrájk, 88 június 22-én pedig 120 Túra községben dolgozó vasúti pályamunkás szüntette be a munkát, azzal az elhatározással, hogy „ha golyóval tüzelnek" ,sem dolgoznak. 89 Június 23-án Albertfalva, Budafok és Nagytétény üzemei álltak le, s megszűnt a villamosközlekedés. Csupán három villamoskocsi indult el csendőrsógi 310
