Krizsán László: A szabadság balladája. Ács Károly élettörténete - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)
VII. fejezet Irodalom, politika, tudomány
irodalma kinálkozik, sikerüknél fogva vonzók; de váljon egészen cselekszünk e mi magyarok, ha egyoldalúlag csupán oly népek irodalmi szövetsé|ébe akarjuk magunkat felküzdeni, kik rólunk tán tudni sem akarnak; míg azon népekét, kik hozzánk közelebb érdek által vannak kapcsolva, figyelmes pillanatra alig méltatjuk? S, ha történetesen a román, szerb, tót, illyr avagy a szomszédban levő lengyel, vagy velünk rokonnyelvű török nép irodalmáról tétetik emlités; könnyen azt kérdezzük, mint körülbelül rólunk Francia- és Angolhonban kérdezni szokták, hát e népeknek is van irodalmuk? Nem lenne e méltó dolog, a távol fekvő nagy nemzetek irodalmának búvárlata mellett nekünk magyaroknak egy kissé több ismeretet birni azon népek irodalmáról is, kik — mint érintem közös érdekek által s alatt velünk egy rámában egyesitvék. Fátyolt vetve a világtörténeti események s viszonyok által kifejtett nemzetiségi küzdelmek keserű emlékezetére, felkarolni a körülöttünk fekvő népfajok értelmi súlyát s haladni a cél felé, melyet szellemi s anyagi jólétünk előmozdításának érzete élőnkbe tűz? — E jó szándék vezérelt engemet, midőn a tavasszal egy az osztrák birodalomban divatozó nyelveken szerkesztendő nyelvészeti munkára vállalkoztam s mily kedvesen lepett meg felszólításod, mellyel a körülöttünk fekvő kisebb nemzetiségek irodalmának megismertetésére ösztönöztél. Igaz, hogy ama népek irodalmának felkarolására megkívántató hatalmasb eszközökkel nem rendelkezhetem; azt is érzem, hogy összes tehetségeim a vállalat nagyságával kedvező arányban éppen nem állanak; mivel e hazában mindenkinek kötelességévé vált tenni, mit tehet: számítva az olvasóközönség engedékenysége és részvétére, bár nem minden szorongás nélkül — hozzáfogok a román, török, szerb, illyr, tót s lengyel irodalom időnkénti ismertetéséhez, a szerint amint tehetségeim idő és egészségi körülményeim engedendik.** — Ács Károly." 159 „Ez a küzdés is szükséges ránk nézve, mint ezt irodalmunk missziójáról szóló levelekben fejtegettük." (Jókai Mór jegyzete. A magyar irodalom missziójáról szóló írását 1.: Jókai Mór összes müvei. Kritikai kiadás. Budapest, 1968. Cikkek és beszédek. 4. kötet, 835.1.) ** „Tisztelt barátunk e levél kelte óta több rendbeli becses közleményeivel bizonyitá be, hogy a jószándékon kívül néha a tehetségnek is nagy bősége van, e közlemények folytán legalább is a román, lengyel és török irodalmak ismertetéseit fogjuk adni." (Jókai Mór jegyzete.) 159 Magyar Sajtó. 1857. augusztus 14. 1—2.1.
