Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

esetére birtokait, köztük Beche (Szigetbecse) falut nemzetségére, rokonaira hagyta. (129) II. András király privilégiuma szerint a fehérvári Szent Miklós egyháznak egyenesen Chepel faluban voltak részbirtokai. Ezek a példák és még ezután felsorolandó más példák is bizonyítják, hogy a Csepel-sziget királyi uradalom lévén, területén mégis voltak más birtokosok is. Mintahogy a Csepel-szigeti királyi uradalomhoz csatoltak királyaink birtokokat a Csepel-szigeten kívül is. Mindezek a tények azonban nem érintették a szigetnek, mint királyi uradalomnak a jellegét. (130) Az egyházi szervezet tekintetében Esztergomtól Dunaföldvárig minden dunai sziget a veszprémi püspökség szentendrei esperességébe tartozott kivéve Helemba szigetét. A Csepel-szigeten lévő királyi plébániák plébánosai azonban kiváltságokat követelve maguknak számtalanszor megtagadták a dézsmafizetést a veszprémi püspöknek. Hosszadalmas pörök és sűrű kiátkozások keletkeztek ebből az egyházi mozgalomból, mely a király védőpajzsa alatt a veszprémi püspök javadalmai ellen irányult. (131) A Szent Ábrahám monostor szerzetesei már 1212-ben megtagadták a dézsma beszolgáltatását a veszprémi püspöknek, amiért az a pápához fordult panasszal. III. Ince pápa vizsgálatot rendelt el az ügyben. Erről a monostorról igen keveset tudunk, de az affér alapján arra következtethetünk, hogy királyi alapítású volt. (132) Egy hosszadalmas folyamat eredményeként 1279-ben a budai zsinat leszögezte, hogy Ladomér esztergomi érsek a pápa akaratából és a király jóváhagyásával az ország és a magyar egyház prímása. Ez a pozíció