Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

A Duna-Tisza közén megtelepült Csertán nemzetség területén jött létre északról dél felé haladva Mizse, Kecskemét és Halas-szék. Feltételezhetően erről a területről elvándorlással keletkezett a dunántúli Hantos-szék, mely kezdetben Duna balparti területeket is magában foglalt. • Halas-szék Minden bizonnyal a Csertán kun nemzetség szállásterületén jött létre. A nemzetség első két okleveles említése 1317-, 1367-ből való, melyeket régebben számon tart az irodalom. (198) Ezekhez az utóbbi időben járult egy említés 1347-ből: "Comes Kuncheg, Capitaneus Comanorum generationis Chertan". (199) Pest megye szempontjából Halas-széknek az északi területeivel foglalkozunk a Duna-Tisza-közén legészakabbra találjuk Halas-székben Arbuz (Kocsér határában!), Törtei és Althokszállása helységeket. (200) Arbuz első okleveles említése talán 1360-ból való (orbolch), második 1395ből, amikor Aboz-i István kun alkapitányt nevezik meg. (201) Ez a településnév Arbuz kun főember, Kun László király egyik gyilkosának a nevét tátotta fenn, melynek jelentése dinnye. A másik király gyilkos Törtei volt 1290-ben, Törtelszállása helynév 1436-ban tűnik fel először, 1475-ben Halas-székben lévőnek mondják. Jelentése Törtei (Terter), aki gyűjt. (202) Althokszállás 1446-ban tűnik fel és ekkor már Kecskemét-székhez számítják, de mivel Kecskemét-szék későbben szerveződött, korábban csakis Halas-székhez tartozhatott. Hunyadi János kormányzó 1446-ban az Althokzallasa-i Aíther Péter és fia András kunokat kivette a "parasztkunok" sorából és áthelyezve őket a Halas-székbe, szabad kun kapitányokká tette őket. (203) Az "althok" és "alther" kun szavak töve azonos, kiválót jelent,