Kisfaludy Katalin: Hogyan írjam meg iskolám történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 12. (Budapest, 1987)
II. A kutató és feldolgozó munka folyamata - 1. Témaválasztás és tájékozódás az adatok lelőhelyeiről
Pest megye mai területe közigazgatásilag Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Hont, Fejér és Nógrád vármegyéhez is tartozott, egyházkormányzati szempontból pedig a váci, esztergomi és székesfehérvári római katolikus egyházmegyékhez, illetve a Dünamelléki Református Egyházkerülethez. Tudjuk, hogy egészen 1948-íg, az iskolák államosításáig az iskolák zöme egyházi kezelésben volt, 1777-ig pedig teljes egészükben egyházi, a reformációig katolikus egyházi fennhatóság alatt állottak. Természetesen nem csupán az imént emiitett két nagy, hanem az országban létező' számos kisebb egyház is működtetett tanintézeteket, igy Pest megyében is voltak evangélikus, görögkeleti és izraelita iskolák. Ezen tények ismerete azért szükséges, mert ha olyan iskola történetét kutatjuk, amely egyházi kezelésben volt, nem kerülhetjük el az egyházi levéltárakat, hiszen azok Őrzik ilyen esetekben az elsődleges forrásokat. Az egyházi levéltárak is közreadták (illetve folyamatosan jelentetik meg) legfontosabb segédleteiket, a fondjegyzékeket. 1983-ban jelent meg a Magyarország levéltárai (szerk. Balázs Péter) cimü kiadvány, amely az általános- és szaklevéltárak rövid történetét és legfontosabb adataikat (cim, gyűjtőterület, legfontosabb írategyüttesek) tartalmazza. A Pest megyei iskolák történetére vonatkozó történeti forrásértékű iratok a következő levéltárakban találhatók: 1. Országos Levéltár 2. Uj Magyar Központi Levéltár .3. Pest Megyei levéltár és annak váci, illetve nagykőrösi osztálya 4. Bács-Kiskun Megyei Levéltár 5. Esztergomi Primasi Levéltár