Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

V. A váci börtönbe zárt letartóztatottakkal, a bírósági ítéletekkel és a különítményekkel kapcsolatos észrevételek (1919. aug. 1-től 1920. őszéig.)

- Kormányzóként - gyakorlatilag - királyi jogokat gyakorolt : amit sokkal biztosabbnak látott", mint a terror fokozásával "pozicióját" beláthatatlan veszélyeknek kitenni. - Az ismét hatalomra jutott, volt uralkodó osztálynak sem állt érdekében a terror további fokozása. - A békeszerződés aláirása után, a nemzetközi munkásosztály tiltakozásának hatása alatt Horthy nem vállalkozhatott Prőnay "ajánlatának" megvalősitására. A különitmények közül csak a "Szegeden alapitottakat" (Prónay, Héjjas, Ostenburg) tartotta meg, a "legujabbakat" (Adonyi, Babarczy ) "szétszóratta". Nem jelentette viszont ez azt, hogy felelősségre vonatta volna különitményeseit. Nem tehette, mert Horthy parancsait hajtották végre. Ezt a helyzetet Prónay is látta, de nem fogadta el a Horthy által követett "megoldást". (Maradjanak az "eredeti" különitmények az ő kormnyz ós ágának szilárd támaszaként, s a "felszinen" - szemfényvesztésnek, a külföld szájának betömésére - némi "szabadságjogot" biztosítani. ) Prőnay sajátos helyzetbe jutott. Megkezdődött "hivatalos mellőzése", de nem sok csendőrőrmester nyilatkozott ugy a Prőnaykülönitményről, ahogyan a kocséri. Pest vármegye főszolgabirái pedig "szivük teljes szeretetéről" biztosították Prónayt. "A Pest vármegyei főszolgabirák baráti összejövetele, Szánthó főszol gabiró vendégszerető barátságát élvezve, igaz magyar hazafisággal és lelkesedéssel üdvözöl, mint aki a közbiztonság és a nemzeti szellem első vedbastyaja vagy. Nem tudni : Pest vármegye főszolgabirái közül hányan lehettek "érdekeltek" a "védbástyás" táviratban, de az egyértelműen bizonyit308