Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
II. Az állandó hadsereg ellátásával kapcsolatos kérdések jogszabályi háttere - II.2. Az uralkodói rendeletek
Az 1711. évi katonai szabályzat csak az előfogatok állításával kapcsolatban tett említést katonák szabálysértéséről, amelyek kivizsgálása továbbra is a tisztek hatáskörében maradt, és a feljelentés megtételére továbbra is 14 nap vagy indokolt esetben három hét állt a károsult rendelkezésre.51'4 Az 1715. évi szabályzatban fordult elő először a katonák kárára elkövetett jogsértések említése. Eszerint a sértett nem vehetett helyben elégtételt, hanem a megfelelő bírói fórum elé kellett vinnie az ügyet, amelyet a rendelet nem nevezett néven.514 A következő esztendőben a civil lakosság sérelmére elkövetett szabálytalanságok kivizsgálását öt tábornokra (Ferdinand von Graven, Ferdinand Regal budai várparancsnok, Kari Flochberg von Hennerstorff vezérőrnagy, Johann Melchior Salzer báró von Rosenstein, Georg Wilhelm von Löffelholz péterváradi parancsnok) bízták, pontosan megszabott területi hatáskörrel.520 Az udvar ezúttal, saját kezdeményezésére, fontolóra vette a polgári lakosság védelmét, de talán az 1696. évi rossz tapasztalatok miatt a kihágások felülvizsgálatát kizárólag a katonai hatóságok hatáskörében hagyta. A korábbi területi felosztással ellentétben már nem három, hanem öt körzetre osztották az országot, amelyek határai több helyen megegyeztek az 1723-ban létesített hat polgári biztosi kerület határaival.5"1 A legjelentősebb eltérés talán a Graven hatáskörébe tartozó területet érintette, mivel az 1724-től két körzetre oszlott (Sopron és Pozsony központtal), valamint az eszéki kerület határai változtak. A térképre pillantva nyilvánvalóvá válik, hogy a Löffelholz fennhatósága alatti terület nagysága kérdéses. A rendelet szövege ugyanis Bács és Bodrog mellett név szerint említi Szeréin megyét is, de ismereteink szerint e törvényhatóságot csak 1744-ben szervezték meg, és szakították ki a Flatárőrvidékből. A péterváradi parancsnoknak feltehetően az itt élő civilek bántalmazása esetén kellett eljárnia. A katonai parancsnokok 3lli MOL N 47. Lad. K. Fasc. A. No. 14. 12. r. 514 MOL N 47. Lad. K. Fasc. A. No. 3. 35. v. ’20 MOL N 47. Lad. K. Fasc. A. No. 4. 59. v. A térképet az I. számú térképmelléklet tartalmazza. Ferdinand von Graven (11717.): Sopron, Moson, Hont, Vas, Győr, Komárom, Bars, Nyitra, Pozsony, Trencsén. Túróc, Árva, Liptó, Zólyom megyékben. (A tábornok karrierjére vonatkozóan ld. Schmidt-Brentano, 2006. 36. o.) Ferdinand Regal (1668-1717) budai váiparancsnok: Zala, Somogy, Veszprém, Esztergom, Pest-Pilis-Solt. Heves, Nógrád, Fejér, Tolna, Baranya megye és a Jász és a Kiskun Kerületek. (A tábornok karrierjére vonatkozóan ld. Schmidt-Brentano, 2006. 80. o.) Karl Hochberg von Hennerstorff (ti716) vezérőrnagy: Zemplén, Ung. Beteg, Abaúj, Sáros. Szepes, Gömör, Borsod, Torna megyék. (A tábornok karrierjére vonatkozóan ld. Schmidt- BRENTANO, 2006. 43. o.) Johann Melchior Salzer von Rosenstein báró (1644-1724): Máramaros. Kővár vidéke, Szatnrár. a Hajdú városok vidéke. Ugocsa. Szabolcs. Bihar. Krassó, Békés, Közép-Szolnok. Arad, Zaránd. Csanád, Csongrád megyék és a Nagykun Kerület. (A tábornok karrierjére vonatkozóan ld. Schmidt-Brentano, 2006. 87. о.) Georg Wilhelm von Löffelholz (1661-1719) péterváradi parancsnok: Szlavónia, Szeréin, Bács, Bodrog megyék. (A tábornok karrierjére vonatkozóan Id. Schmidt-Brentano, 2006. 58. o.) '2I Ember, 1934. 356. o. Az 1716. évi és az 1724. évi körzetbeosztás ábrázolását az I. térkép- melléklet tartalmazza. 62
