Ujj György (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 3. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 6. (Budapest, 2011)

Kapronczay Károly: Pest-Pilis-Solt vármegye egészségügye a 18. században - Pest-Pilis-Solt vármegye orvos-egészségügyi helyzete a 18. században

régészeti kutatásokat, meghagyták a környék flóra-, gyógyvíz- és orvosi meteorológiai vizsgálatokat. Igaz, az elrendelő országos főorvos már Vezza Gábor volt.M

Az 1770. évi alaprendelet után a vármegyék többsége alkalmazott főorvost (fizikust), a járandóságukat eltérő módon állapították meg. 1781. október 26-án királyi rendelet szabályozta az orvosok fizetését,‘b bár továbbra is - anyagi helyzetüket figyelembe véve - a vármegye akaratától függött. A fizetésekkel kapcsolatos nézeteltérések jellemezték Pest vármegyét is, bár itt inkább a bábák díjazásával kapcsolatban merültek fel gondok.

Itt kell megjegyeznünk, hogy a megyei jelentésében szép számban szerepelnek bábák, akik valójában nem végeztek magasabb iskolát vagy a pesti orvosi karon - a sebészképzés keretein belül - indított bábaképző (1 év) tanfolyamot. Ezek gyakorlati tudással rendelkezők voltak, akik működéséhez a megyei (vagy városi) orvos adott engedélyt, miután meggyőződött szakmai fogásaikról. A vizsgáztatást általában évente tették meg, arról írást adtak és innen a „cédulás bába” megnevezés is. A különböző iratokban gyakran „vénasszonyoknak” nevezték őket, munkájukat rendszeresen ellenőrizték. Ebből a szempontból igen lényeges, hogy az 1769. évi jelentéshez mellékelték a Kecskeméten használt „bábaeskü” szövegét. Magyar nyelven írták. 15 pontjában különleges szakmai követelmények nincsenek, de az igen, baj esetén azonnal hívni kell a helyi vizsgázott sebészt (vagy orvost), a gyenge gyermeket meg kell keresztelni, ügyelni a bajok elkerülésére stb. Ennek nyolc változata volt, lényeges eltérések nem voltak, de 94 95

__________________PEST-P1LIS-SOĹT VÁRMEGYE EGÉSZSÉGÜGYE A 18. SZÁZADBAN__________________

94 Vezza Gábor (11799. január 9.) országos főorvos. 1771 -töl Pest vármegye főorvosa, 1779-1780- ban a budai oivosi kar igazgatója, 1787-től országos főorvos, a Helytartótanács egészségügyi osztályának vezetője, a pesti és budai kórházak igazgatója. Helytartótanács ülnök. A Helytartótanácson belül nevéhez kapcsolódik az egészségügyi osztály munkájának megszervezése és az adminisztráció felállítása. Győry Tibor szerint olasz származású és katonaorvosként került hazánk területére.

95 Weszprémi István: im. IV. köt. (Bp. 1970.) „Közreadjuk egész Magyarország vármegyéinek és körzeteinek élő tisztiorvosainak tiszteletdíjainak táblázatát. Abaúj vármegyében Mayer Lajos Ernő 500 rajnai forint, Fejér megyében Brigel Máté 800, Aradban Heidenreich János Lajos 498, Árvában Gelb Ignác 300, Bácsban Liebetraut János Gottfried 650, Barsban Bischoff Tádé 442. Baranyában Queisar Ignác 700. Békésben Józsa István 300, Beregben Kolozsvári Sámuel 400, Bihar vármegyében Koczin Ignác 500. Borsodban Berikő Sámuel 500, Vas vármegyében Erlinger Lajos 500, Komaromban Rodlsperger Pál József 800, Csanádban Rigler Zsigmond 150. Csongrádban ugyanaz 300, Gömörben imán István 400. Hevesben Markot Ferenc 500, Montban Madács Péter 600, Győrben Steiner Miklós 500, Krasznában N.N. 400, Liptóban Phentneer Frigyes 500. Máramarosban Palatini Jakab 500. Mosonban Oehme Károly, napi fizetsége egy arany, Nógrád megyében Lipszky Pál 544. Nyitrában Topolinszky Miklós 500, Pestben Glosius Sámuel 300 és Szombati József 200. Pozsonyban Skollanics József Ferenc, minden fizetség nélkül. Sárosban Vietoris Dávid 500, Szepesben Elhard Kristóf 500. Somogybán Müller József 500. Sopronban Veker József 300, Esztergomban Pudelko József 450. Szabolcsban Jánossy György 500. Zalában Szalbi Ferenc 500. Szatíráiban Tamás Nándor 500. Tolnában Keller N. 800. Tornában Viczai József 300. Trenesénben Timpeler Ferenc 600. Túróéban Lissovinyi Sámuel 400. Temesbcn Grosz János 400. Torontálban ugyanaz 400. Ugocsában és Ungváron Molnár József 400. Veszprémban Havranek József 600. Zemplénben Fischer Gottfried 400. Zólyomban Zacharides György 400.

63