Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Kocsis Gyula: Pest vármegye parasztsága és gazdálkodása az 1770. (-1771.) évi megyei urbáriumok tükrében - Források
KOCSIS GYULA Békásmegyer 104 14,4 81,7 14,4 14,4 92,3 2298 23,9 Bogdány 225 44,7 39,8 55,7 29,2 96,5 6301 28,9 Visegrád 128 20,3 72,7 82,0 30,5 96,8 2006 16,2 Tétény 61 44,3 45,9 49,2 49,2 82,0 677 13,5 Kalász (Buda-) 91 64,8 29,7 65,9 51,6 91,2 1218 14,7 Promontor 139 0 84,1 0 0 77,7 1593 14,8 Visegrád 128 20,3 72,7 82,0 30,5 96,8 2006 16,2 Békásmegyer 104 14,4 81,7 14,4 14,4 92,3 2298 23,9 Bogdány 225 44,7 39,8 55,7 29,2 96,5 6301 28,9 Óbuda 545 37,7 50,9 24,0 0,6 75,0 13356 33,1 Szentendre 797 22,5 52,4 10,5 11,2 91,5 30271 41,5 Tétény 61 44,3 45,9 49,2 49,2 82,0 677 13,5 Kalász (Buda-) 91 64,8 29,7 65,9 51,6 91,2 1218 14,7 Promontor 139 0 84,1 0 0 77,7 1593 14,8 Visegrád 128 20,3 72,7 82,0 30,5 96,8 2006 16,2 Békásmegyer 104 14,4 81,7 14,4 14,4 92,3 2298 23,9 Bogdány 225 44,7 39,8 55,7 29,2 96,5 6301 28,9 Óbuda 545 37,7 50,9 24,0 0,6 75,0 13356 33,1 Szentendre 797 22,5 52,4 10,5 ___HA 91,5 30271 41,5 3./ A Pilis hegység falvai11 A Pilis hegységben található hat falu a korabeli közigazgatási beosztás szerint Pest-Pilis-Solt vármegye pilisi járásához tartozott. Az általunk vizsgált korszakban a hat falu közül öt a Magyar Királyi Udvari Kamara birtoka volt, míg a hatodik falu, Vörösvár lakói az 1770-ben a Hétszemélyes Tábla tagjává emelt báró Majthényi Károly jobbágyai voltak. A földek minősége szerint Piliscsaba határa I. osztályú, Szántó és Vörösvár határa III. osztályú, Szentiváné, Szentkereszté és Szentlászlóé pedig IV osztályú volt. (Novák L. F. 2005.) Piliscsaba lakói az úrbérrendezés előtt is urbárium alapján, a szentlászlóiak a régi szokás szerint adóztak, míg a többi falunak „contractusa” volt földesurával. (Novák L. F. 2005.) A pilisi falvak az úrbérrendezés után mindannyian szerződéses viszonyban álltak földesurukkal. (PML. IVl.h. 14. doboz) AIV osztályba sorolt községhatárok nagyon rossz természeti adottságait a pilis- maróti uradalom felperessége mellett Szentkereszt község ellen 1837-ben a legelő elkülönözés és erdei haszonvételek ügyében az úriszék előtt indított perből ismerhetjük meg. A jobbágyok nyilatkozata szerint „csupán kősziklákban és erdőkben hely- heztetett szomorú határunkban az egész helyes gazdák egész esztendő helyett alig hogy négy hétre való élelmet termeszthetnek, egyébként pénzen vett kenyéren csikorognak, a csekély tehetségű jobbágyok és zsellérek pedig izzadt fáradozás után is kevés mészégetésből /mit az esztendőnek csak némely részében követhetnek/ alig, hogy 11 Őri P. 2003/2 munkájában a 7. sorszám alatt a 165-66. oldalon. 382
