Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

Bevezetés

tokát a nemességi ügyekben, a testamentumok archiválása és végrehajtása kapcsán; kulturális vállalkozások jellege és tartalma elemezhető a bírósági és csődeljárások irataiban, a kezelt közalapítványokban, a vármegye által szervezett eljárások, előfizetésgyűjtések során; oktatás, nyelv és könyvkultúra a megrendelésektől a cenzúraügyeken át a vármegye saját kezdeményezésű vállalkozásaiig terjedt. De szolgáltatnak adatokat a közbátorság ügyei éppúgy, mint például — az inszurrekciós kasszából kulturális célokra átirányított összegek révén — a nemesi felkelések iratai is. És ekkor még nem szóltunk az országgyűlési tárgyak és követutasítások meghatározásáról, a vármegyék egymás közötti egyeztetéséről kulturális ügyekben, vagy éppen — ismét szélsőségesebb példát idézve — a vis inertiae szokásjogának alkalmazásáról, azaz a nemesi alkotmányosságba ütközőnek vélt uralkodói vagy dikaszteriális rendeletek kihirdetésének és végrehajtásának megtagadásáról.

E szórt, ám terjedelmes forrásanyagból érthetően kevesebben publikáltak, mint az irodalomtörténeti elemzés hagyományos bázisából, a szépirodalmi szövegekből. A magyar pozitivizmus azonban néhány virtuóz esettanulmánnyal szolgált. Ma is haszonnal forgatható Bayer József színháztörténete, amely elsőként vizsgálta a vármegyék, ezen belül Pest pártolásszervező és teátrumépítő tevékenységét; nem szorul kiegészítésre Viszota Gyula tanulmánya, a Kisfaludy Károly hagyatéka (1904) vagy Kárffy Ödön okmánypublikációja, a Levéltári kutatások K. Csorna Sándor életéhez (1914). Valamennyi felemlítésére természetesen nincs terünk, őket a kötet jegyzeteiben hivatkozzuk. A kutatás távlatainak érzékeltetésére pedig egy frissebb példát idézünk: Hajdú Lajos „nyomozói jelentését a Ráby-ügyről”. Egy olyan kötetet, amely a megye levéltárában őrzött Ráby-per anyagából kiindulva, tárgytörténeti elemzéssel és rekonstrukcióval cáfolta a szinte nemzeti hősként számon tartott, utcanévvel és emléktáblával megtisztelt, Jókai Mór tollán megnemesedett Ráby Mátyás legendáját.5 Az elmondottak magyarázhatják, hogy kötetünk függeléke kisded okmánytár.

Elemzéseink során főként az irodalom- és művelődésszociológia szempontjait érvényesítjük, ami (első megközelítésben) azt jelenti, hogy az irodalmi műveket, eseményeket, személyiségeket és fórumokat nem esztétikai értékrendjük alapján ítéljük meg; a nemzeti klasszikusként értékelt alkotókat és remekműként tisztelt alkotásokat is az irodalomszociológiai folyamatok áttekintése során, annak részeként említjük meg, illetve tárgyaljuk.

Természetesen nem vállalhatjuk egy vármegyei irodalomtörténeti lexikon vagy topográfia feladatait; az utóbbi első átfogó kísérletének tekinthetjük viszont a Szabó Imre szerkesztette Pest megye a millennium évében (Bp. 2000) irodalomtörténeti adatközlését, kistérségenként, ezen belül községenként elrendezve. Nem törekszünk alkotói portrék, irányzatrajzok vagy városi-tájegységi irodalomtörténetek megírására sem. (Anélkül persze, hogy akár egy pillanatig is kétségbe vonnánk ezek jogosultságát.) Célunk egy olyan modell felállítása, amely a későbbiekben új adatokkal bővíthető.

5 Az említés sorrendjében BAYER 1887,1. passim; VISZOTA 1903-1904, 81-154.; KÁRFFY 1914, 157-168. és 224-232. (az előbbi 17, az utóbbi 18 év levéltári anyagát tekintette át); HAJDÚ 1984.

8