Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.3. Az irodalomszervezés alkalmi formái
kérvény teljes szövegét a Függelékben közöljük.) Az 1848. május 3-i kisgyűlés a megye területén szorgalmazta is az olcsó népújság terjesztését.236 Ennél fontosabb az az elvi állásfoglalás, amelyet Pest megye választmánya 1848. október 27-i kisgyűlésén hozott, és amelyet a november 17-i választmányi nagygyűlés hagyott jóvá. Zemplén vármegye bizottmányának szeptember 4-i, sátoraljaújhelyi ülésének átiratáról volt itt szó, amely közölte, hogy a Munkások Újsága „lázitólag ébresztő ’s a’ tulajdont kárhozatosan tipró” lap azonnali betiltását és elkobzását kérték, közvetlenül a belügyminisztertől, minthogy a sajtótörvény által előírt eljárásra az adott helyzetben nem láttak lehetőséget; mindehhez sürgették a vármegyék, így Pest hasonló felszólalását. Pest megye választmánya azonban a törvény biztosította sajtó- szabadság mellett foglalt állást: „Nem titkolja ugyan a’ választmányi nagygyűlés mikép nevezett hírlapot nem tartja jó tapintattal ’s helyes modorban szerkezetinek; de mivel a’ felelős Kormány eszméje, ’s a’ fenálló sajtó törvények, minden ez úton in- tézkedhetést kizárnak, ezen hivatalos levél tudomásul levéltárban tetetni rendeltetett.”237 A néplap kérdése már a reformkor sajtótörténetén vörös fonalként húzódott végig; 1848. március 15. után pedig egyenesen égetően időszerű lett a 12 pont, majd az áprilisi törvénykönyv ismertetése, magyarázata — az írástudatlanok és a csak funkcionális író-olvasók számára is. Pest vármegye 1848. március 21-én megalakult, Nyáry Pál elnöklete alatt működött Közbátorsági Választmányába több írót is beválasztottak. Nevük betűrendjében: Degré Alajost, br. Eötvös Józsefet, Jókai Mórt, br. Kemény Zsigmondot, Petőfi Sándort, Vahot Imrét, Vörösmarty Mihályt.238 Mindez nem puszta megtiszteltetés volt (mint például Pécs város március 19-i döntése, amikor a politikusok mellett Eötvöst, Petőfit, Táncsicsot és Vörösmartyt is díszpolgári címmel ruházta fel), hanem munkájukra valóban igényt tartottak.239 Az igény a néplap iránt és a személyi adottságok a Nép Barátja megindításakor találkoztak. 1848. április 13-án és 14- én a Pest városi, majd a Pest megyei választmány megvitatta a néplap kérdését. (Petőfi volt az egyetlen író, aki mindkét testületnek tagja volt.) Döntés végül május 10-én született a Pest vármegyei új, állandó választmány240 ülésén, amikor egy szintén állandó alválasztmányt küldtek ki a néplap szerkesztésének felügyeletére, miután ,,a’ megye szükségesnek látja miként egy lap szerkesztessék, melly a’ nép felfogásához irányozva a’ különböző vallási és nemzetiségi súrlódások kiegyenlítése mellett az érdekegységet ’s ezáltal az erők szilárdulását eredményezze...” A felügyelő választmányba Nyáry Pál első alispánt elnökül (jelezve a téma fontosságát), tagnak pedig gr. Teleki Lászlót, Vörösmarty Mihályt, Fényes Eleket, Friebeisz Istvánt és Petőfi Sándort jelölték. A kiadó a Pest megyei választmány lett, a lapot hat nyelven, magyarul és 236 PML, IV. 102-b. PPS Vm. Biz. ir. 3184/1848. A lapra 1. MSTII/1. 136-164. 237 PML, IV. 102-b PPS Vm. Biz. ir. 7186/1848. Mindkét iratot a Függelékben közöljük. A zempléni támadásra és következményeire 1. MST II/l. 155-160. 238 PML, IV. 3-a/l. PPS Vm. Kgy. jkv. 1844/1848. Legutóbbi közlése: PAt III. 95. és 244. 239 PAt III. 96-97. 240 A Batthyány-kormány a második (és egyben az első Budapesten tartott) minisztertanácsi ülésen döntött arról, hogy a belügyminiszter, Szemere Bertalan rendelettel erősíti meg funkciójukban a közbátorsági választmányokat, „míg a törvények kihirdetésének következtében az új választások meg nem történnek.” (Vö. MT Jkv. 1848-1849, 22.) 66
