1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1848 / 18. ülés
82 XVIII. ülés naplója. Január 7-t n 18 18. iicnct. fciirá- gyöngéd és méltányló bánásmódja magának kivívott, ki- mélynök ö melt, hogy legyen szives e küldöttséghez csatsi is törvény- °J 1 javaslat ama-érdemlelt — s ha bar a törvényhozás csak küszöbén all 6í“m«tiség * ama roppant teendőknek, mellycket a jelen kor megoltírgjában. ,iandóknak adott fel, kételkedni mégis alig lehet, hogy azon hangulat, melly a jelen törvényhozást bélyegzi, .Méltóságod kalauzolása mellett olly eredményre fog vezetni, mellyben megnyugvást lelend a király, s kielégítést a haza. — .Mi hogy bizton kővetkezhessék — állandó crörc és életre lévén szükség, ez pedig a Gondviselés hatalma alatt állván —: fogadja Méltóságod a tek. KK. és RRnek azon buzgó óhajtását: hogy ez új évvel egy új életjiyiljon Méltóságod számára, s az áldás dúsan terjedjen hoszú és késő időkig!-----------(Éljen!) Elnök, ügy hiszem, a közkívánatot fejezem ki, ha javaslatba hozom, hogy egy küldöttség neveztessék ki, melly a fenséges nádor főherczeget, és a mélt. FőRRet., az újév bekövetkeztével a tek. KK. és RR. nevében üdvözölje. Ha tehát a tek. KK. és RR. ebben megegyeznek, e küldöttség tagjai következők lesznek: a kir. Tábla részéről: Ghyczy Kálmán, nádori itélőmester, — Ocskay Ignácz, kir. táblabiró, — Horvátország részéről: Ossegovich Metéli; — Káptalanok részéről; B. Rudnyánszky Samu Esztergomi káp. k.; — Vármegyék részéről: Olgyai Titusz Pozsony , — Szentiványi Ödön, Liptó, — Simon János, Sopron, Tolnay Káról, Zala, — Mariássy Ágoston, Sáros, — Jóny Vinczc, Szepes, — Bóhus János, Arad,— Mocsonyi Péter, Torontál, — Szállopek Lajos, Verőcze megyék követei. Kerületek részéről: Priviczer István, Fiumei kér. k. szab. kir. városok részéről: Komlóssy Lajos, Debreczcn, — Podhorányi Káról, Eperjes, — Pitroff Já nos, Nagyszombat, — Sárkány Ferencz, Komárom. Városok követei. Jelen nem levők részéről: Barlanghy Eduárd, Kelemen Albert. Ung megye kötele Bernáth Zzigmond. ügy hiszem, a KK. és RR. közkívánatát fejezem ki, midőn azon kérésemet nyilvánítom. méltóztassék ezen küldöttséghez a mélt. Személynök ur is magát csatolni; és e szerint kívánságunkat teljesíteni. Debreczen táros követe Komlóssy László. Az országgyűlés elejétől fogva, nem tudom, mi okból, mindenütt Lajosnak keresztelnek;bátor vagyok ncmevet megmondani hogy az László. Liptó megye kötete Szentiványi Ödön. (kerületi elnök) Van szerencsém Méltóságodnak és a tek. KK. és RRnek a magyar nyelv és nemzetiség tárgyában készült felírást és törvényjavaslatot alázatosan bemutatni. Elnök: Bátor vagyok a tek. KK. és RRnek javasolni, hogy először a törvényjavallatot olvassuk fel, és pedig szakaszonként, mert külön tárgyak foglaltainak benne, hacsak nem volna valakinek általános észrevétele. Szabolcs megye követe Bonts Samu. Kérem Méltóságodat, czélszerübb lesz, ha előbb általánosan lesz fel— felolvasva a törvényjavaslat, s azután szakaszonként. (Helyes!) Nádori itélőmester Ghyczy Kálmán. Olvassa a törvényjavaslatul a magyar nyelv és nemzetiségről, melly az országos irományok közt 22. sz. alatt találtatik. Már maros megye körete Asztalos lJál. Nekem nem 0 tárgyra, hanem az előbb kinevezett küldöttségre van észrevételem. Midőn ugyanis , nz a főhcrczeg és Főrendek üdvözletére kineveztelélt, Ungmegyc követe kérte sze-Orsz. irat. lakozni. Kinek több tapasztalása van, tudja talán, hogy ez szokásban lehetett; de én úgy vélekedem, hogy méltóságodnak mint e tábla elnökének, állásával talán nem fér egészen össze, hogy méltóságod a Főrendekhez állalmenjcn. Elnök. Eddig nem volt szokásban. Ungmegyc követe is csak azért kívánt engem is a küldöttséghez csatoltatni, hogy talán némileg nem személyem, hanem hivatalom által nevelje a küldöttségi ünnepélyt. Egyébiránt, magában véve nem volna benne semmi, — általmehetne a királyi személynök is; azonban tartsuk meg a szokást. Ennélfogva arra kérem a tek. KK. és RR-et: méltóztassanak engem kihagyni. Pestmegye követe Szentkirályi Móricz. Ha ezen tábla elnöke általmcgy a küldöttséggel a Főrendekhez, annak az lenne következése: hogy a másik tábla elnöke is jőjön ide hozzánk. Elnök. Úgy látom, a KK. és RR. többsége kérésemre hajol. Pest megye követe Kossuth Lajos. Alázatos előterjesztésem folytában ki fog sülni, mért szólok a dologhoz most, midőn a törvényjavaslat csak egészben olvastatott fel, és mért nem tartom fen észrevételeimet akkorra, midőn szakaszonként fog fölvétetni; ennek oka az, mert a javaslatra nézve többrendbeli észrevételeim volnának, mellycket ha a KK. és RR. elvileg helyeselni méllózfalnak, a szerkezet módosítása tekintetéből, alkalmasint szükségessé válnék, az eddigi gyakorlat szerint is, e törvényjavaslatot és felírást a kerületi ülésre újra visszavinni. Ezért teszek most mingy árt némi észrevételeket, mellyek elsője a közoktatási nyelvet illeti. Én, a mint óhajtóm azt, hogy a közoktatási nyelv kirekesztőig magyar legyen: úgy megvallom, hogy e szabálynak illy általánosságban leendő alkalmazására nézve a practicabilitas igényeit is tekintetbe venni kívánom, s hazánk jelen helyzetében nem látom kivihetőnek azt, hogy az elemi iskolákban a közoktatási nyelv mindenütt egyszerre magyarrá telessék; ennélfogva úgy kívánom e §-t szerkesztelni, hogy annak értelme csak a tudományos köziskolákra szóljon; az elemi iskolákra nézve pedig rendelkezés tetessék, hogy bennök a magyar nyelv taníttassák; de az iránt, vájjon oktatási nyelvül alkalmaztassék-e, a körülményekhez képest az illető hátoságok intézkedhessenek. Ez volna a lényegre nézve egyik észrevételem. A második az: hogy Posega, Verőcze és Szeréin vármegyékre nézve szükségesnek találom, bizonyos közbejött körülményeknél fogva azt, a mi a 4. §-ban csak permissive mondatik, imperative kitétetni, hogy t. i. a latin nyelvet belügyeikben 6 évig használni nemcsak szabadságukban álljon, hanem köteleztessenek; nehogy a permissiv törvény bal magyarázatokra adjon alkalmat. A harmadik [ észrevételem a 6. 7. és 8 §§—at illeti.— lek. KK. és RR! egy idő óta azon részeknek, — mellyek hol Horvátországhoz kapcsolt részek, hol Dalmát-és Tótország nevezetek alatt jönek elő, — elnevezéseikkel, törvényeinkben' és országos tárgyalásainkban, valóságos játékot látok űzetni, és nem annyira ugyan a jelenben, mint a múlt történetében, könnyelmű fölcserélését látom e nevezeteknek, miből bajaink egész özöne források Horvátországra nézve aj KK. és RR-nél azon aggodalom fordult elő, hogy Horvátország, fájdalom, nincs a magyar korona alatt, hanem
