1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1847 / 17. ülés
XYU. ülés naplója. December 21-én 1&47. 7í) úrbéri terheket, robotozván, dézsmál és úrbéri adót fizetvén, s ez még ránézve a legsúlyosabb teher vala; s mindezt tette a szegény nép 13,21-0,97íhold földtől, melly azonkívül nem is sajátja, — s a nemesség, mclly 32,000,000 hold földet bir, mindettől a roppant jószágtól, csak mai időben telt parányi valamit. Meg a megváltás módjairól kellene értekeznem. Tizenhárom módot tudnék ezen czélra előszámlálni; de mindezzel nem akarok már a tek. RR-nek unalmukra lenni. Kettőt akarok csak említeni s ez volna, vagy a banknak egy neme, vagy pedig hogy a jobbágyok tartozásaikat évenként pénzben megváltsák, egy vagy két amortisatioi forinttal, mi addig fizetendő lenne, míg a tőke egészen kifizettetnék, — természetesen akármi módnál csak netto nem brutto jövedelmet kellene az uradalmak részére számítani, a mint ezt Pestmegye nagyérdemű követe helyesen megjegyezte és előadta. Torna megye körete Zsarnay Imre. Hogy azon föld, mellyet hazánkban az adózó néposztály művel, minden úrbéri tehertől szabad, és a művelőre nézve tulajdonná tétessék, — ezt — mint mulhatlan föltételt arra, hogy a nagyfontosságú adózó néposztály természeti jogait visszaszerezvén, a honhoz szorosabban kapcsoltassák, és a földművelés, mint a nemzeti tőke szerzésének legbiztosabb kútfeje, virágzásba jőjön — küldőim kívánják. Ugyanazért ők, az örökváltság létesítését, átalános utasításukban — kizárván minden részletes módokat — tökéletes kárpótlás mellett, bármi módon eszközlendőnek vélték; mégpedig — minthogy az eddig létező permissiv törvény czélra nem vezetett — kényszerítő törvény által. De minthogy ők — a már említettem kárpótlás föltétele mellett — nem idegenek, hogy a megváltás, akár természetben, azaz földben, akár készpénzben, létesittessék, — melly végett a szerintük felállítandó hitelintézetből, nemcsak egész községeknek, hanem egyes jobbágyoknak is, kívánnak, a^ örökmegváltásra pénzt kölcsönöztetni, hogy ezen örökváltság biztosabban eszközöltessék, — remélvén, hogy a törvényhozás gondoskodni fog olly módokról, mellyek szerint, a magát megváltani kívánó jobbágy, váltsági dijját megszerezhesse: — én nemcsak a földesúrra, hanem a jobbágyra is kényszerítő törvényt kívánok; — egyszersmind kijelentem küldőim világos utasítását, mellynélfogva az örökváltsági törvényt a papi tizedekre is —• mint a melly ép olly zsibbasztó a földművelésre nézve — kiterjesztetni kívánják. Az izenct utósó szakaszát csak azon oknálfogva pártolhatom , mert semmi kényszerítés nincs említve a szerkezetben. Bereg megge kötete Színlay János. Azok, kik előttem nyilatkoztak,leginkább az örökváltság általános hasznainak, s a váltság módjainak meghatározására irányzák előterjesztéseiket; azonban azon elvet, hogy szabadföld és szabad nép lehet egyedüli garantiája alkotmányos élctünknck, mutogatni szükségtelen levéli, — a váltság minőségének elhatározása pedig azon időre tartozván, mi - dőn a kirendelt országos választmány javaslatát felmutatandja; most csak arról lehet szó: kik között létesittessék az indítványozott örök megváltás ? — Erre nézve tagadhatlan , hogy a megváltásnak egyedüli czélja, a szorgalmat és a nép szabad fejlődését akadályozó, s a nép által rég meggyűlöd úri szolgálatok megszüntetése lehetett, s mindenütt, hol ez keresztül vitetett, az úrbéri jobbágyok és a földesur között látjuk végrehajtatni; mivel azonbani*enef»« úrhazánkban , különösen pedig megyéin kebelében nehánybéri 5rökvAltszabadalmas város létezik, mellyek kiváltságokkal bírván,K'*e'are-'aban szorosan úrbérieknek nem tekinthetők, s csak némelly tekintetben vannak földesúri hatóság alatt: óhajtanám, hogy a választmány, előterjesztendő javallatában, az illy természetű szabad községekre is kiterjesztené figyelmét; mert ezen városi községekben, a szabad községi élet már erős kifejlődést nyervén, a megváltási ösztön pedig, a polgári jóllét megszilárdítása végett, keblükben rég fölébredvén, ha egyedül csak a robotteljesitő jobbágylakosokra értetnék ezen megváltás: a hazának azon lakosai és szabad közönségei ki lennének zárva ezen jótékonyságból, — kik között pedig ezen alkotandó törvény leginkább és legkönnyebben nyerhet életet. Azért a tulajdoni jog szentségének megőrzése és szem előtt tartása mellett, nem ellenzem, hogy az izenet záradéka, — azon módosítással, hogya földesur és nem úrbéri lakosok közötti megválthatás módjaira nézve is javallat terjesztessék elő— megmaradjon. A tulajdoni jog sértve még ezen javallat adhatása miatt nem lesz; mert a javallat bemutatása után, a benfoglalt elvek iránt, véleményünk és küldőink nézeteinek e'.őadhatása fenmarad; — és én előlegescn is csak olly javallatot fogadhatok el, mclly a tulajdoni jog csonkítását magában nem fogja foglalni. Ternes megye követe Lukács Ignácz. Nem akarok a tárgyhoz hoszasan szólani: csak , igazolásom végett, szavazatomat kívánom kijelenteni, melly abból ál, hogy az örökváltság létesítésénél a kényszerítés eszméje mellöztessék, minthogy küldőim a földesur és jobbágy közt létező viszonyok rendezésének megoldásában kényszerítő eszközöket használni nem kívánnak. Egyébiránt a kérdéses szerkezet utósó szakaszát illetőleg, ennek kihagyatásához, a Pozson és Nyitra megyék érdemes követei által kifejtett nézeteknél fogva, küldőim részéről szinte hozzájárulok. Breznúbánya város követe Tóth Lőrincz. Kénytelen vagyok igazolásom végett, ujonan felszólalni. Tisztelt köveltársam, kétségkívül a távolság miatt, nem jól értette szavaimat, s alkalmat vett magának, utasításunkra hivatkozva, ellenem mondani. Én nem mondám, hogy kárpótlást nem akarok,sőt az úrbéri adóról hitem az, hogy bárminő legyen ezen adónak jogi eredete s természete: most, miután több százados gyakorlat által szentesítve van, azt — ha békés átalakulási téren akarunk maradni — csupán r méltányos kárpótlás mellett lehet megszüntetni. En csupán a tökéletes kárpótlás helyébe akartam a méltányos szót tétetni; mert azt hiszem, hogy ha későbben az örökváltság iránt tervet készítő választmány a jobbágyra nézve valamelly kedvezőbb váltsági lábat ajánlana, mint az, miszerint az úrbéri évi tartozás hatos kamatnak vételik, s ennek tőkéje tekintetik váltság sommának: ezen kifejezés annak útjában fogna állani. Reményiem, hogy ezen nyilatkozatom megfogja nyugtatni tisztelt követtársamat. ■ Eperjes nagyérdemű köveiének pedig, ki annyira megijedt a dcmocratiától, csak azt jegyzem meg, hogy ezen dcmocratia igen szép szó,csak nem kell összezavarni ochlocratiával, s nem kell neki valamelly szörnyeteg értelmet adni. Én csak olly értelemben vettem azt, mint ellentétét az aristocratiának, melly e táblán a megyei követ urak által van képviselve. — Az összes királyi városok ncvé-20 •
