1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1847 / 17. ülés
XVII. ülés naplója. December 21-én 1847. 75 a megváltás kidolgozására minden utasítás nélkül küldtek ki egy választmányt, én ekkor adtain elő indítványomat, nehogy, ha az izenetben igy maradt volna: ^úrbéri tartozások és szolgálatokéi megváltás,“ a választmány cl lett volna zárva, hogy még csak javaslatot se terjeszthessen c tábla elébe, mclly a nem úrbéri telkekről szóljon. E tekintetnél fogva tették az izenetbc a kerületi Rendek az utolsó pontot. Egyébiránt még itt magáról az elvről szó nincs; és igy igen rosszul fogta fel a jászkiin—kerületi követ úr ezen §-t, mert abban a viszonyok megszüntetéséről egy szó sincs; hiszen mutassa meg az érdemes követ úr, hol fordul itt elő e szó: megszüntetés? Hanem van szó szabályozásáról azon viszonyoknak, mellyek léteznek a nem úrbéri telken lévő lakosok és földesuraik közt; és szó van, hogy azon viszonyok szabályozásáról javaslatot készítsen a választmány. Ebben semmi veszedelem nem rejlik; mert a javaslatot elfogadni, vagy el nem fogadni, a t.RR-nek hatalmában lesz. S egyébiránt, ha elfogadnák is azt, ha a választmány javasolná, hogy a belsőséget meglehessen váltani: még igy is akkor, midőn tökéletes kármentesítés van kimondva: bizony valami nagy földesúri jogba nem vágnánk; és bizony több jót érnénk cl vele, ha a nem úrbéri telken lakó szegény jobbágy aggodalmait, és a földesúrra boszankodását megszüntetjük, s az által ezen kúsztál a nemzet sziliéhez ragasztjuk; mint ha azt elhagyjuk, s igy egy külön elégedetlen néposztályt szerzünk c hazának. Egyébiránt, noha megvallom, hogy senkinek szavazatát nincs jogom, és nem is akarom bírálni: mégis bátor vagyok kijelenteni, miként igen különösen tűnik fel előttem, hogy mióta Mosony megye egyik székét üresen látom, azóta e megyének szavazata egészen máskép üt ki; mert hiszen emlékszem, hogy indítványomat az egyik mosonyi követ úr pártolta, s arra még szerkezetet is javasolt. Szepestnegye követe Jóny Vincze. Az örökváltás ügye az ösiség kérdésével szoros kapcsolatban lévén, a menynyiben t. i. az urasági haszonvételek az ősi jogoknak egy részét képezik : kívánatos lett volna, hogy az örökváltságot az ösiség kérdése megelőzze; de mivel ennek ellenkező sorozata megállapíthatott, kötelességemnek tartom küldőim e tárgybani nézeteit küvetkezendőkben előadni. Az 1836. és 1840-iki úrbéri törvények megengedik ugyan, hogy a földesúr és jobbágy között a földesúri tartozások iránt egyezkedés történjék; de azt, hogy a többi urasági haszonvételek iránt is történhessék megváltás, nemcsak határozottan tiltják, de ezenfelül az úri hatóságot is sérthetleniil fenhagyják. Ezen törvényeket küldőim oda kívánnák módosíttatni: hogy az eddigelé közbejött, többnyire mellékes és törvényellenes alkuknak, zálogitásoknak és örökvallásoknak megszüntetésével, s igy az illy étén kiváltások állal egy közép és szabad rend alakításának elérése mellett, a községeknek törvény által megengedtetnék, nem csak az úrbéri tartozások, hanem egyszersmind az úri hatóság, és minden haszonvételek iránt örök fclbonthatlan szerződésekre lépni. — Minthogy pedig elérkezettnek látszik azon időpont mcllyben úrbéri viszonyainkból! békés kibonlakozhatás tekintetéből, a törvénynek eddigi puszta engcdclmc, az úrbéri örökváltságot illetőleg, positiv törvényhozási közbejövetel által lenne elősegítendő; más részről azonban a magán birtokjog szabadságát, és a tulajdon sérthetetlenségét tekintve, egy kényszerítő törvénynek hozatala hazánk jelen ,£tllet viszonyai között még annál kevésbbé volna helyén, minéli»cri ürökyiit bizonyosabb az, hogy a megváltási ügy eddigi csekély8“6tirsyíiba előmenetelének főoka nem annyira egy kényszerítő törvénynek, és a földesurak hajlamának hiányában, mint inkább az elősegítő és könyitő eszközök nem létében keresendő; ennél fogva, minthogy az örökváltságot illetőleg a törvényhozásnak feladata különben is nem a kibontakozás erőszakolásában, hanem könnyítésében összpontosul : utasításom nyomán a kényszerűéit örökváltságnak eszméjét nem pártolhatom; hanem kivánalom oda megy ki, hogy az úrbéri örökváltást a rendbeszedés és szabályozás megelőzvén, a magát megváltani kívánó községeknek, vagy az országos pénztárból a végett felveendő pénz kölcsönöztcssék, vagy pedig a másutt felvett kölcsönnek kamatjai az országos pénztár által biztositassanak; általában pedig, anyagi javítások folytában, a kcresetmódok, a belszorgalom, és a termesztési képesség gyarapittassék. — És ezen indokokból indulva, az izenelct nem pártolhatom. Lipló megye követe, Rakovszky Móricz. Nem akarom Breznóbánya demokratikus követének kijelentett elvét czáfolgatni; mert azon elvet a tábla közvéleménye czáfolta már meg, midőn kimondotta, hogy a földesúrinak tökéletes kármentesítése nélkül az örökváltságot létesilni nem kívánja; de nem akarom magát a fenforgó tárgyat sem taglalgatni, mert nem hallottam c teremben egy szónokot sem, ki az örökváltságot, az ország körülményeinél fogva, örömmel ne pártolta volna; és nem még azért sem; mert már az első alkalommal, midőn e tárgy a kerületi ülésben felhozatott, bizonyságot tettem arról, hogy küldőim mindenkép óhajtják az örökváltságot elősegíteni. De midőn ezt mondom tek. RR.! korántsem értem azt, hogy küldőim ez által a nemesi rendet némi zavarba hozni akarnák, vagy hogy legalább bizlosilni ne kívánnák annyira, mennyire csak lehet; de sőt inkább, mivel látóin hoffy az izenetnek utósó szakasza által a nemesi birtok ingadozásba hozatik; és látom, hogy szintazon §-náI fogva a nemesi telket majd kérdésbe vonni lehetne: ezen okokból, megyém szellemét, benső meggyőződésemet, sőt világos utasításom parancsát is követve, a szerkezet utósó pontjának kihagyására szavazok. Unghmegye követe, Tabúdy Pál. Küldőim az érdekegyesítés szempontjából az örókváltság tárgyában szinte kényszerítő törvényt kívánnak alkottatni; s kívánják továbbá, hogy a papi dézmák, tökéletes kármentesítés mellett szinte megszüntessenek. Egyébiránt a szerkezet ulósó szakaszát azon okoknál fogva, mellyeket Nyitra és Pozsony megyék érdemes követei felhoztak, kihagyalni kérem. Libetbánya város követeSzontagh Pál. Ne csodálkozzanak a tek. RR., hogy a szőnyegen forgó kérdésre nézve, én is a 4-dik Rend egyik szerény képviselője, gyönge szavamat fölemelni bátorkodom; mert hiszen elnyomatva sínlikaz, és elnyomatva sinlik a szegény adózó nép is; és igy az iránt rokonszenvvel viseltetnem, igen természetes. De e kívül, tisztelcles és szent dőlten e név, e fogalom „nép mert ismerem a népet, s látom, hogy szenved, és tűri szenvedését. E szempontból, — és még azon meggyőződésemnél fogva, hogy az örökváltság érdemében, Magyarország képviselői kamarájának, 1847-ben, nem szolgálhat vczérszcmpontúl az: hogy tán a jobbágyközségek 19 *