1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1847 / 6. ülés
VI. ülés naplója. December 1-én 1847. :i!) lenni nem látom; mind a mellett azon tárgyak felett részletesen aggódást előre kimondani, mellyck iránt a nemzet egy pár hét múlva talán ellenkezőleg fog nyilatkozni, veszélyesnek gondolom, hogy a nemzet a fejedelem, s Európa szine előtt maga magának ellcnlmondjon; melly veszélyt annál nagyobbnak látom, minél több s alaposabb kétélyek merülnek fel a részletesen megemlített tárgyak aggasztó minőségük körül : jelesen az 1790: 10-ik törv. czikk értelme nem lehet az, mintha a magyarországi ügyek az összes monarchia benső tanácsában nem is tárgyaltalhatnának, miután az 1711: 11. t. czikk nyomán e tanácshoz magyarok is alkalmazandók, hanem csak az, miszerint a magyar ügyek alkotinányszeríileg tárgyaltassanak, s a magyar kormány az összes birodalom egyes tartományai kormányéiul független maradjon; végre, hogy a magyar kormányszékekhez magyarok alkalmaztassanak. Ez értelmet tekintve nem lehet állítani, hogy az 1790: 10. t. ez. nem valóság, főleg ha a múlt időket figyelembe vesszük. — Mi továbbá a megyei helyettesi rendszert illeti: tagadni nem lehet, miszerint Mátyás III. vég. 60, 1554: 14. 1578: t. 4.czikkek értelme szerint a főispánok kinevezése kizárólag a felség jogai közé tartozik — már pedig, ha ki valamelly tárczára rendes hivatalnokot nevezhet, ezen kinevezhetési jogban mind fogalmilag, mind gyakorlatilag a helyettesítési jog bent foglaltatik, főleg midőn az semmi más törvények által ki nem záratik. — 31időn tehát a kormány ezen elméletileg is törvényes utón, mellynek birtokában századoktul fogva van, a máskép eredményesen végre sem hajtható 1723 : 56 t. czikket a közigazgatás javára, mellynek hiányait tagadni nem lehet, — egészen éleibe léptetni kívánta, loyalis eljárását kétségbe vonni lehetetlen. — A horvátországi ügy pedig a tartományi gyűlés körül forogván, miután a tartományi gyűlés municipalis szabvány alá eső kérdés, a Magyarhon gyűléshez nem tartozik; — miből természetesen következik , hogy annak elrendezése, mint járulék sem tartozik a magyarországi legislatiohoz, mivel az 1715: 120. t. ez. illyetén szabványi kérdéseket egyedül a tartományi gyűlés s királyi helybenhagyás alá veti. Végre Erdély részeinek visszakapcsolására nézve azt vagyok bátor megjegyezni, mikép ha az 1836: 21. t. czikket máskép hajtotta volna végre, mint a mint végrehajtani kívánja, ez esetben lett volna sérelem, és pedig mind Magyarország, mind Erdélyre nézve; — Magyarországra nézve azért, mert minthogy ezen visszakapcsolás a jelen k. előadásokhoz csatolt törvényjavaslatokban foglalt elintézések nélkül nem történheték, ha az elintézések a törvényhozás mellőzlével történnek, a sérelem nyilvános, — Erdélyre nézve pedig azért, mi • vei ez ország kihallgalfatlanul az 1741: 18, s 1792: 1 1. t. czikkek ellenére egy alap törvényül szolgáló királyi oklevéllel — s hosszú gyakorlattal megerősített birtokátul fosztalott volna meg, minek sérelmes voltát senki sem hozhatja kétségbe. — S a felhozott okokra tekintve a nemzeti aggálynak a válaszfeliratbani álalános megemlítését nem ellenezném, azonban részletes események megnevezése által azon aggálynak bármelly szerkezet szerinti kimondását nem pártolhatom. Korpona városa követe Ivánka Zsigmondi. Újvidék városa követe polgári kötelességének tartotta a szőnyegen levő tárgyra vonatkozólag akként nyilatkozni, hogy a kir. városok a k. kir, előadásokban tanúsított legfőbb atyai gondoskodásért a kormány irányában különös hálára van- a k. kir. ,itfnak kötelezve. En e nézetben nem osztozva, a polgári "d,Tl'rM öröm és fajdalomnak minden cseppjét a közös hon cgv búfelir,t . . . ' i, i . > ... izenct. s orom forrásából kívánom menteni, s így a törvényhozó testület érzelmeinek tolmácsolásánál nem kívánok megfelejtkezni azon aggodalmakról, mellyeket a kormány eljárása az alkotmány formái és lényege körül, az egyes rokonérzetű szónokok által elősorolt esetekben, minden igaz hazafi keblében méltán költhetett. Minélfogva, tekintve a legközelebbi idők hazánkra vonatkozó eseményeit, szükségesnek vélem a felküldendő válaszfeliratban, az eredeti szerkezethez híven, a nemzet hálás örömét, s leplezetlen fájdalmát, a törvényhozó testülethez illő őszinte nyílt szavakban a trón elébe juttatni, egy áltáljában nem osztván Bars megye követének azon nézetét, melly szerint a szerkezetben felhívott 1790: 10. t. czikket már csak az okból is kihagyandónak véli, mert a magyar kormány az idézett törvény keletkezése óta sem birt a mostanihoz hasonló önállósággal, s ügyeinkre szabadabb befolyással. Hitem szerint a jelen kormány több elősorolt mulasztásait s alkotmány ellenes intézkedéseit véve figyelembe, nem látok okot az idézett törvénynek kihagyására, s feltéve de meg nem engedve a Barsi követ állításának alaposságát, erősen hiszem, miszerint egy óhajtóit nemzeti kormánynak önállást s függetlenséget biztosító eme törvénynek olly nagyon kívánt életbe léptetését, egyedül a nemzet ismételt erélyes felszólalásai s követelései eszközölhetik. Minél fogva az idézett törvényre való hivatkozással, a felolvasott eredeti válaszfelirásnak csonkillan elfogadását pártolom. Breznóbánga követe Tóth Lőrincz. Újvidék szab. kir. városa követének nyilatkozata ellenében, ki a válaszfelirat pesti formája ellen szavazott, kénytelen vagyok ellenkező véleményt nyilvánítani. A szabad kir. városok mostani állásukban ő Felsége peculiumai lévén, az alattvalói hűségnek és hódolatnak azon általános kötelességén kívül, mellyel ő felsége iránt a honnak minden lakosa viseltetni tartozik, még különösebben is a legmélyebb hűség s hódolat kötelességével vannak ő felségéhez fűzve. — Én elfogadom ezen qualitást, s épen ennek szempontjából pártolom a pesti szerkezetet •— Azt hiszem ugyan is, hogy igen hibáznak, kik a hűséget a nyíltság s őszinteség hiányában keresik, s hogy a legjobb szolgálatot úgy tesszük ő felségének, ha ugyan akkor, midőn neki hálás köszönetét mondunk a nemzet iránti szerelcle, s a törvények iránti tiszteletéért, egyszersmind nyíltan kimondjuk, hogy kormányjának minden lettével nem vagyunk megelégedve, sőt fájdalomtól zajog kebelünk, hogy a királyi majestás köpenyege alatt olly tények követtelnek el, mellyeket ő felsége bizonyosan nem fogna helyeselni, ha tudára adatik, hogy azok hű jobbágyainak aggodalmat okoznak. — Egyébiránt még a f. városi követ úr köszönetét szavazott a k. k. előadásokért a kormány nak; én azokért köszönetét szavazok az ellenzéknek, mert annak hosszas és fáradhatlan küzdelmei szorifák oda a kormányt, hogy az előadásokat haladási és szabadelmű szellemben szerkessze; noha nem hallgathatom el, hogy ha azon általánosság, mellyért hála szavazfatik, speciálitásokra reducáltatik, s ha a kir. előadások melló tett csatolmányok pontonkint megvizsgáltatnak, ezeknek sok helye nagyon is igazolja annak szükségéi, hogy a 10*
