1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848

1847 / 5. ülés

V. ülés naplója. November líí-én Is 17. IÍ) Rakat megnyugtatna közülünk: ón kívánságukat hátrálni nem akarom, de annak létesítéséhez csak azon módon, mint itt javaltalik, járulok; ennél fogva az izenetet ezen okoknál fogva pártolom. Egyébiránt még csak egy meg jegyzésem van: t.i. halottam itt hiteles újságot cmlitcni. Én nem foghatom meg, hogy lehessen valamelly újság hiteles. Magán közléseknek hitelességet adni nem lehet, úgy mint a naplónak, melly hiteles; de az már nem magány közle­mény, mert az a tettes KK. és RRek táblája által meghi­­lelesitetctt valóságos okirat. Hivatalos újságot tudok kép­zelni, de annak mása jelleme, nem .azon közlemények, mellyek a discussiókbol folytak; hanem az a jelleme, hogy azon hivatalos újságban, igy például a franczia kor­mány a monitcurbcn, minden rendeletéit, és parancsolat­jait kinyomatja, úgy mint nálunk a váltótörvényszék a Budapesti híradóban minden csődöt kihirdetett; de ez nem hiteles, hanem hivatalos, e kettő közt pedig különbség van. Én tehát innen is sokkal következetesebbnek taitom azon eszmét, melly az izenetben foglaltatik, mintsem hogy hi­telességet, vagy hivatalos jellemet tulajdonítsak azon köz ­léseknek, mert hitelességet nem is tulajdoniihatok annak mihelyt magány közlés. Ezen okoknál fogva inkább azok véleményéhez járulok, kik előleges v izsgálat nélkül kí­vánják azon hírlapokat, és közléseket létesíteni, s az or­szággyűlési közléseknek könnyítését eszközölni, mint azo­­kéhoz, kik felügyelés alá kívánják helyeztetni a közlése­ket; mire reá fogják, hogy az nem censura, s kérem is El­nök ö méltóságát, miszerint szavazatomat oda számítani méltóztassék, kik a hatalmas „maradjon“ nal az izenetet megtartani kívánják. Etuöli. Csak egy részére felelek Pest megye tisztelt követe előadásának, t. i. arra, mcllyben azt állítja, hogy az agitationak egy bizonyos neme, mellyet én megfonto­landónak véltem, már fenn áll azon különbséggel, hogy az egy oldalú. Én ezt cl nem ismerem, és hivatkozom a­­zon rendszabályokra, mellyek a censurára nézve fenn ál­lanak; azok részrchajlatlanok. Meglehet, hogy egyes kezelők azon általános utasítások szelleme ellen hibáznak, de azok hibázásaiból nem lehet azt állítani, hogy az által canonisalva volna a censurának egyoldalúsága. Nyílra megye liöcete Tarnóczy Kázmér. Nem szándé­kom a tek. KK-kat és RR-ket a censura s sajtó szabadság iránti általános nézetekkel fárasztani, csak annyit jegyzek meg, hogy vélekedésem szerint a sajtó szabadság az ab­solut és aristoraticus országokban sem olly veszedelmes, mint az ember első tekintetre gondolná; mert hol sajtó­­szabadság létezik, ott az ok és ellen ok kihallgaltatik, az olvasók által tárgyaltatik, és gondolkodás tárgyává vál­ván, arra bírja a közönséget, hogy lépcsőnként a jó útra igyekezzék térni. Azonban absolut statusban, hol a cen­sura szűk korlátok közt létezik, a censura nem az észhez szól; ott egy éjszaka a város szegletére nyomtatott falra­gaszok felzaklatván a szenvedélyeket, egy óra alatt több rosszat eszközölnek, mint a sajtó szabadság éveken ke­resztül javított volna. Ez a sajtószabadságra nézve álta­lános észrevételem. Nem féltik küldőim ezen két izeneltől mind azokat, melly eket agitatio utján félteni lehet; nem fél­tik először is a kormányt, mert midőn a kormány haladási térre lép, honnét többé visszamenőt nincs, ott bizonyosan a sajtószabadság, még annál inkább pedig ez izenetben foglalt országgyűlési újság, a kormányra nézve veszedel­' mos nem lehel, sőt tanúságot tehet a kormány jóakaratá­ról, és szándékáról. És ha eddig a magyar hongvülés sajtószabadságot kívánt, bizonyosan most, midőn a kor­mány haladási térre lépett, még inkább kívánnia kell. Nem féltik küldőim a nemességnek előjogait, mert a bir— Itatási, hivatalviselési, s személyes perlekedési jog a nem nemesnek is át van adva; sőt küldőim a polgárságnak is illő arányban szavazatot akarnak adni, s az országgyűlé­sen a népet képviseltetni kívánják. Kívánják, hogy a ne­messég az adót, még pedig teljes arányban, és az adó­nak minden nemét vállalja el. (éljenzés) Kérdem a tek. KK. és RR-ket, mit félhetnek hát küldőim a sajtószabad­ságtól, bizonyosak lévén abban, hogy midőn a nem ne­mest e czimnél fogva jogegyenlőségre emelik, revolutio Magyarországon támadni nem fog. (helyeslés) Nem fél­tik küldőim végre a nemzetiséget sem az országgyűlési újságtól, mert ha valahol, itt ezen országgyűlésen félteni nem lehet. l)c egyébiránt is, midőn nemzeti épületünk tetejére a diszlő követ Urunk Királyunk föltette, azt töb­bé egy országgyűlési újság általi veszélyeztetésétől félte­ni nem kell. Én Nyílra megye részéről ezen izencteket teljes kiterjedésökben pártolom addig is, míg törvényes sajtószabadság a censura eltörlésével eszközöltetni s utol­érd ni fog. Nagyváradi g. e. káptalan követe Szilágyi Jósef. Ma­gam is elismerem annak szükségét, hogy valamint a nyil­vánosság, úgy a követeknek küldőik előtti magok igazo­lása tekintetéből nem csak országos iilési, hanem kerületi naplót is kell felállítani s annyival inkább, mivel tapasz­taljuk, hogy a törvényhozó munkáinak kezdete a kerüle­ti tanácskozásokban történik, ott vitattatik meg minden tárgy, és rostáltatik meg minden oldalról; olt történik a kölcsönös capacilatio, olt történik az elhatározás, a melly azután az országos ülésbe ünnepélyesen bevitetík, és ott kihirdettetik. Én tehát részemről a kerületi naplót a tör­vényhozás történetének egyik legérdekesebb okiratának tekintem, és ezért annak szintúgy mint az országos nap­lónak valamint rendes szerkesztését, úgy kinyomatását is óhajtom. A mi a tervezett külön országgyűlési hírlapot il­leti, őszinte megvallom: meggyőződésem szerint, annak szükségét nem látom. Vannak nekünk különben is poli­tikai újságaink, mellyek által mind az eszközöltethe­tik, mit egy külön országgyűlési újságtól várhatunk. A sajtó — hála az égnek — hazánkban is szabadabban mű­ködik, és biztat a remény, hogy a nemzetnek a sajtósza­badság iránt még fenmaradt és méltánylandó kívanala o Fensége az ország mélyen tisztelt Nádora hathatós közre­­munkálódása által minél előbb teljesülni fog. — Korpona város követe Ivánka Zsigmcnd. Mint min­dég, úgy a jelen esetben is ritkán szoktak tartós gyümöl­csöket teremni a szellemi szélsőségek. így történt a jelen határozattal is, mint a kerületi tanácskozás szellemi ve­gyes házasságából szüleinlett gyermekével, melly alig szü­letett meg, már is sírja felé hanyatlik. Váratlan ezen visz­­szalépés azon tisztelt követ urak részéről, kik a kerületi tanácskozásokban pártolták az izenetet. \áratlan, mert úgy látszik előttem, hogy a szellemi nyereségnek egy lé­pésétől már is megdöbbenve, s a nyilvánosság verőfé­­nyétől visszariadva hátrálni akarnak a nélkül, hogy a vár­va várt ígéret földére eljutottak volna. Én a jelen izenet­­nek elfogadásában legkisebb veszedelmei sem látok, sem Ot Bíárffvíiió- M Bzabail új­ság iránti i re­net.

Next

/
Oldalképek
Tartalom