1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1848 / 35. országos ülés
XXXV. ülés Fö-RR. naplója. Február 29-én 1848. 329 lánosan ezen elvre hivatkozni; mert ámbár a mélt. FöRR. elébbeni véleményeik mellett maradnak, de az az- kk. és r.k ótától kifejlett körülmények kívánatossá teszik, hogy a mélt. Fö-RR. a feliratnak felterjesztését ne ellenezzék, l^javaiiatä — de ha specificumokra megyünk, akkor a czél nem érettetik el, s a további ingerült tanácskozásnak elejea megyei kornem vetetik. rében múlt B. Majlhényi Antal, Liptó megye főispánja: — Ha még jobban átalánosítani akarják a válaszizenetet a mélt. oiu*»fu in-* Fö-RR. azon tekintetből, hogy itt az időpont e kérdés megoldására, s hogy a királyi leirat által megváltozván a fézkedések körülmények, reá állunk a felírás felterjesztesehez, — elfogadom azt mit Ugocsa m. főispánja mondott, hogy Leirat tárlegnagyobb átalánosságban fejezzük ki a válasz izenetben azt: hogy az első tárgyalás óta kifejezett esemé- glaba"' nyék, s megváltozott körülmények szükségessé teszik a feliratnak felküldetését, (gr. Széchen Antal: szót kérek). — Én csak személyemben szólok, s ismétlem hogy Ugocsa m. tisztelt főispánjának előadását második magyarázata után elfogadom. Gr. Széchen Antal: — Valamint itt megemlíttetett, hogy a kisebbségnek vannak jogai, úgy a többségnek is vannak jogai, és valamint a kisebbség jogait fentartani akarja, úgy nekünk, ha többségbe leszünk, mit a végzés ki fog mutatni szinte kötelességünk a többség jogait fentartani. Az iránt, hogy ezen felírás ö Felsége elibe terjesztessék, a mélt. Fö-RR. között vélemény különbség nincs, valamint szintén azon három indokra nézve sincs, mellyeket koronaőr b. Vay Miklós ö nmlga megemlített, és igy Liptó m. főispánja indítványának következtében a mélt. FöRR. közt vélemény különbség csak annyiban létezik, mennyiben mondatik, hogy ha a mélt. Fő-Rendek itt mint egy elölegesen ítélni akarnának, az úgynevezett uj rendszer kérdéséről, és pedig olly értelemben, hogy abban törvénysértés nem fekszik, a kisebbségnek jogai meglennének kötve, melly az által részletes discussio nélkül véleményének előadásától el lenne zárva. Másrészről, ha a mélt. FöRR. felirását elfogadják a nélkül, hogy nézeteiket fóntartanák, a többség jogai lennének megkötve, mert a sérelemnek valósága elismertetnék, a nélkül, hogy a sérelem részletesen discutialtatott volna; annálfogva a kisebbség legfeljebb azt követelheti, hogy tanácskozási szabadsága fentartassék ; egyébiránt Ugocsa megye t. főispánjának előadásához, úgy mint azt első alkalommal tette, és azt Liptó megye t. főispánja értelmezte, örömest járulok. Legyünk őszinték egymás iránt és ne ámítsuk magunkat. Ha Ugocsa megye t. főispánjának előadása, hogy a m. Főrendek jelenleg épen olly kevéssé, mint első alkalommal a tárgy érdeme iránt elhatározó véleményt mondanak ki, mert a tárgyat kellőleg tárgyalva nem látják elfogadtatik, akkor az, azokra nézve kik a t. RR. véleményét el nem fogadják a tárgy iránti meggyőződésük nyilvánításának fen tartása, és ha azt teszi, akkor annak értelme az, mellyet Liptómegye t. főispánja kifejtett, hogy t. i. a mlgos Fö-RR. jelenleg e tárgyban a sérelemnek vagy aggodalomnak valóságát már azért sem ismerhetik el, mert azt részletesen tárgyalásba nem látjuk. Az tehát mit a kisebbség követelhet — abban áll, hogy a mlgos Fö-RR. a tárgy iránt véleményeiket határozottan ki ne jelentsék, ha pedig a többség jogairól lemondani nem akar, mi szinte e táblának érdekében van, melly jogokról lemondanunk nem lehet, nem szabad, — méltányos sőt igazságos, hogy ne kényszeríttessünk ollyannak egyszerű elfogadására, mi meggyőződésünkkel egyenesen ellenkezik; — azért Ugocsamegye tisztelt főispánjának módosítását azon indokokhoz adva, mellyet tisztelt Liptómegye főispánja és báró Vay Miklós ö nmlga felkarolt, és mellyekre nézve különbség nem létezik elfogadom, még pedig azon értelemben, hogy a ndgos Fö-RR. valamint első alkalommal, úgy jelenleg is a tárgy érdemére nézve Ítéletet nem mondván, véleményeiknek előterjesztését magoknak fentartják ; jelenleg pedig a felírásnak ö Felsége elibe való felterjesztését nem ellenzik. Gr. Batthyány Lajos: — Ez ellen nincs észrevételem. B. Vay Miklós, koronaőr: —- Fogadjuk el. Gr. Batthyány Lajos: — Gróf Széchen Antalnak javaslata ellen ugyan nincs ellenvetésem, hanem harmadszor mondom forma dat esse rei; ha majd meglátjuk az izenetnek szerkesztését akkor fogunk a dologhoz szólani. G. Eszterházy Mihály: — Én is mint b. Vay Miklós koronaőr ő nmlga abban látok különbséget, hogy az első izenet tárgyalása alkalmával a méltóságos Fö-RR-nek többsége azon véleménybe volt, miszerint azt hitte, h°gy nincs az országban aggodalom, most pedig maga a többség is elismeri, hogy van aggodalom, mert azt világosan maga ö Felsége is királyi leiratában kimondja — ezen körülményt tehát világosan megkellene az izenetben érinteni. Gr. Zichy Bódog: — (Fogadjuk el, fogadjuk el.) Mit? (felkiáltások: Ugocsamegye főispánjának b. Vay Miklós és gr. Széchennek előadásait). Éhez még egy recept is kellene, hogy kivehesse az ember mit kell ezen három indítványhoz tenni. Csudálatos előttem, hogy e tárgyra nézve, mellynek lényege iránt semmi különbség nincs, és mindnyájan azon vélekedésben vagyunk, hogy azon felirásijavaslatot, mellyet a tekintetes Karok és Rendek velünk közlőitek, ö Felsége eleibe kell bocsátani, —mégis olly hoszas tanácskozást és vitát idézünk elő. Ennek okát abban találom, mit gróf Batthyány Lajos ö méltósága is előhozott, hogy t. i. ezen felirási javallat sem az egyik, sem a másik résznek tökéletesen nem tetszik. Egyik rész azt találja, hogy nem eléggé messze, a másik pedig azt, hogy igen messze megy, — de egyátalában öszpontosul kivánatunk abban, hogy bocsássuk fel a felirási javaslatot; tehát a dolog lényegére nézve most tovább szólani nem lehet, hanem csak arról, hogy a KK.és RR-nek mi izentessék visza. Őszintén megvallom, hogy ámbár azon kifejezés nem igen tetszik, mégis felfogásom szerint ollyan, melly a dolog jelen állásának leginkább megfelel, — és ez a non moramur. Részemről megnyugszom, ha a KK. és RR-nek a legnagyobb átalánosságban meg lesz izenve, hogy mi ezen tárgynak részletes vitatásába ezennel ereszkedni nem kivánván, feltartjuk nézeteinket, azonban mi ki- Fö-Rendi Napló. /. köt. 83 }
