1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 259. ülés
CCLIX. ülés naplója. November 1-én 1844. 377 t. KK és RR ezen az úrbéri törvényekkel világos ellentétben lévő hibákat, mellyek által megyém súlyosan terhelíetik, — kiigazítani. Pozsega megye követe Farkas Sándor, \ Horvátország követe Klobucharich Károly, \ Verőcze megye követének kivánatát pártolják. Baranya inegye követe Scitovszky Márton: ) Beszterczebánya város követe Szumrák János: Nekem is az osztályzás és kivetés ellen észrevételem van! Én a' bányavárosokat úgy tekintem , mint az egész hazának leghasznosabb egyesületeit és iparegyesületeket, mellyek a’ hazának minden évben uj és uj arany, ezüst és réz pénzeket adnak: mellyeket tehát inkább segédkezekkel felemelni, mint uj adóval lenyomni, terhelni, vagy legalább gyengíteni kellene. A’ bányavárosok most is négyféle adóval vannak terhelve, — t. i. l-ör: közhadi adóval, 2-or: házi adóval, 3-or: királyi bányavámok-, vagy bányatizeddel, 4-er pedig: bányaművelési adóval. Törvényjavaslatok a’ küzsziik ségek fedezéséről. Ehhez a’ négyszeres adóhoz most az 5-ik adó, t. í. a segedelmi, vagy közszükségfedezési adó is járulni fog, — mellyet úgy is nem a’bányavárosi pénztárak, mellyeknek más elkerülhetetlen destinatiója és czélja van, — hanem maguk a’ polgárok, kik minden házi pénztárnak hiányát, vagy fogyatkozását kipótolni kötelesek, — fognak viselni és fizetni. Ezen ötszörös adózási nemek közt legnagyobb és legterhesebb adó a' bányaművelési adó, s pedig nem csak a’ bányapolgárokra, de a’ bányavárosokra is; mint például: Selmeczbányán minden körházi polgár (Ringburger) közházat bírván, évenkint legalább 104, Körmöczbányán legalább 52 frtokat pengő pénzben a’bányaművelésben veszteni köteles; és ha az illető törvényhatóság előtt azt a' veszteséget ki nem mutathatja, — e’ hiányát pénzben kipótolni kényszerittetik , — Beszterczebányán pedig ez az adóztatás még terhesebb; mert ott minden korházi birtokos és polgár (Ringburger) minden behozandó akó borért 9 garast pengő pénzben a’ város pénztárába a’ közönséges bányaművelésre fizetni tartozik. — Végtére maguk a’ bányavárosok, általánosan véve, nem ritkán sok ezer forintokat szoktak évenkint a' bányaművelésben elveszteni. Ezeknél fogva az osztó igazság és méltányosság megkívánják, hogy Beszterczebánya város és a’ többi bányavárosok a1 segedelmi, vagy közszükségfedezési adók felosztásában az utolsó, t. i. IX. osztályzatba helyeztessenek. A’ mi Beszterczebánya városát különösen illeti: van még egy főok, melly ezen osztályzat légszállítását részére szükségessé teszi. — Ezen városnak majorsági területe 40,7Ifi holdból áll. Ezen 40,716 hold közt csak 294 hold szántóföldek és rétek vannak , a’ többi 40,422 holdak pedig erdőket foglalnak magukban ; ezek pedig Beszterczebánya városnak azért nem jövedelmeznek, mert a’bányavárosok, bányatörvény értelmében bányaművelésre, érczolvasztásra kürtökre, olvaszdákra és pörölydékre és mindenféle bányaépületekre szükséges tiizi és épületi fát minden bányapolgároknak ingyen kötelesek átengedni,—■ és jövendőben is, az uj bányatörvénykönyv rendelete szerint, kötelesek maradnak. Ha itt csak egynéhány száz holdak, volnának kérdésben : igazán egy szót sem vesztenék ; de ez esetben csak e’ csekélységet véve is, az egész majorsági területi öszveg, azaz 40,422 hold, nem jövedelmez, és mégis adóztatás alá vonatik. — Már maga az a1 körülmény is tekintetbe veendő, hogy Beszterczebánya város mint földesur a’bányaművelésre szükséges fát ingyen adni köteles lévén,—igazságos jövedelmétől és pedig igen nagy jövedelmétől megfosztva van; mi városra nézve igen roppant nagy veszteség, sőt nem csak veszteség, de valódi adó; mert Beszterczebánya város a! bányaművelésre és egyéb bányászati dolgokra évenkint legalább 50 ezer öl fát ingyen ad. Ila egy öl fát csak 2 forinttal pengőben számítok is: tehát a’ város évenkint 100 ezer forintot pengő pénzben tesz a’ haza oltárára. Lehet-e egy kis várostól még nagyobb adót igazságosan követelni? -van-e földesuraság,van-e város, van-e törvényhatóság az országban, melly oily nagy adót fizetne, és olly nagy áldozatokat tenne? Lehet-e ennél borzasztóbb adót képzelni?—Annál érzékenyebben fog tehát Beszterczebánya városának esni,ha ezen nagy veszteségen, áldozaton és adón felül még ezen veszteségi és áldozati tárgytól évenkint 1,951 frtokat pengő pénzben adózni köteleztetik. Az előszámlált okoknál fogva tehát a t. KKnak és RRnek alázatosan esedezem: méltóztassanak Beszterczebánya és a1 többi bányavárosokat igazság és méltányosság kiszolgáltatása végett az utolsó , azaz IX. kivetési osztáyzatba sorozni. Sáros megye követe Pillér László: Én Somogy, Nógrád és Trencsén vármegyék követeinek előadásait pártolom. Mi Sáros megyét illeti: e’tekintetben hoszas nem akarván lenni, csak utasításomnál fogva bátor vagyok a’ t. KKat és RRet kérni: méltóztassanak ezen tabellában különösen a’ szomszéd megyéket megtekinteni. A1 VI. osztályban olvasom Gömör, Hont, Szabolcs, Szatmár és Zemplén vármegyéket; a' VII-ikben Sáros, Szepes és Trencsén vármegyéket. Nagyobb indokot tehát nem mondhatnék a’t. KKnak és RRnek, mint hogy megyém Szabolcs, Szatmár és Gömörnek szomszédja nem lehet, — annyival inkább pedig, mivel megyémnek nem csak hogy jelene, de jövendője sincs. Ha megtekintem a’ VIII. osztályzatban Bereg és Krassó vármegyéket: azokat nem csak hogy azon classisban kellene meghagyni, hanem felebb tenni; mert kik megyémet ismerik , hivatkozom rájok , mikint Bereg és Krassó vármegyék hátrább nem lehetnek Sáros vármegyénél, — hanem előbb, — és azokat megyémmel felcserélni méltóztassanak is. Hajdú ker'ülel követe Kovács Sámuel: Nem az osztályzathoz akarok szólani, mert küldőim elismerve azt, hogy illy munkálatban, mint a’jelenleg tárgyalás alatt lévő osztályzati tabella, hol számtalan egyes, egymással homlokegyenest ellenkező érdekek találkoznak, — azon különböző érdekeket ’s egyesek netalán túl is feszített kívánságait kiegyenlíteni, kielégíteni teljes lehetetlen, — nem akarván tehát e’ KR. JSapl. V. köt. 95
