1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 258. ülés
360 CCLYIII. ülés naplója. October 3i-én 184-4, Törvényja vaslat az or szágos utak ról. Szeged város követe Aigner Ferdinand: Követtársam elmondó a'fenforgó kérdésre nézve kiván- ISágunkat; ’s azért én csak Esztergom megye követének fogok rövideden válaszolni, — a’ mennyiben azt hozá fel: hogy nem látja okát, miért kellene a kir. városoknak a’jobbágyok felett elsőbbséget adni? Bár a’ hazának ezen tiszteletre legméltóbb osztálya felett senki Esztergom megye követével együtt elsőbbséget ne követelne ! De kérdem én : a’ nemes miért nem fog subsidiumot is fizetni és az ut készítéséhez is járulni? a’ nemes legtöbb áldásait élvezi a’ honnak : elő kellene tehát neki állani a' terhekben is: mégis a’ t. KK és RR csak az adózókra mondják ki az utkészitési kötelességet; a’ nemest pedig csak subsidiummal róják meg. A’ városok adót is,subsidiumot is fizetnek; a' közmunka által pedig, privilégiumaiknál fogva, csak úgy mentesitvék , mint a’nemesek; a’ privilégiumokat ezekre nézve fentartani, a’városokra pedig nem, — ez annyival nagyobb igazságtalanság, mert a’ városok úgy is untig vannak terhekkel nyomva; ezeket annyira nevelni, hogy a1 városi polgár súlyok alatt leroskadjon, — mig a’ nemest privilégiumai védik, — még egyszer mondom, — ez a’ legnagyobb igazságtalanság; ’s azért legalább a' kerületi szerkezet megtartását kívánom ; és kérem a’ t. RRet, hogy annál tovább menni ne méltóztassanak. Elnök: Minden esetre valami változásnak kell történni; mert — megvallom — mit a" városi követek előadtak , az tekintetet érdemel. Ha minden háztól egy gyalog, ’s minden 50 holdtól egy szekeres napszám rendeltetik is: ez Szeged követekint igy sem volna csekély arány; de mivel ezt többen keveslik, és a’ városokban nem annyira a’ külső birtokot, mint a’ belsőt és különösen az ipart és polgári keresetmódot kell tekintenünk , — nem tudom : valljon nem jobb volna-e a’ városok érdekében is , ha általánosan azt mondanék ki, hogy '|3 részét vigyék az országos utakra fordítandó költségnek? Ila igy értette Komárom megye követe, mint később kimagyarázta javaslatát: ebben megegyezem; mert azon számarányra menni, 6-ra, vagy 15-re, — nem volna olly igazságos. Komárotn megye követe Ghyczy Kálmán: Miután a’ törvényhatóság a’ munkáknak felét fogja fordítani az országos utakra, a’ többi költségek pedig az országos pénztárból fognak fedeztetni: nézetem az volt, hogy a’ városokra nézve — a’ mennyire lehet — ne terhesb szabály ok alkalmaztassanak, mint a’ mellyek a’ megyékre nézve meg vannak állapítva ; és igy azt gondolom , hogy a' városokra nézve nem lesz terhes, ha ők azon költségeknek, mellyek az országos utakra fordittatnak, ‘|3 részét fogják viselni. Meglehet , hogy néhány városokra nézve ez nehéz és terhes lesz; de az igaz, hogy ott a' nagyobb vonalra, mellyet készíteni kell, a’ tehernek is nagyobbnak kell lenni: nézetem szerint tehát igy lenne a’ szerkezet módosítandó: ra’ sz. kir. városok határán keresztül vezető országos utak készítésére megkivántató minden költségeket ‘|3 részben maguk az illető városok viseljék.a („Elfogadjuk Somogy megye követe Somssich Pál: A’ tehernek hasisa, melly szerint hozzá kell járulni a’ többi törvényhatóságoknak az utcsináláshoz, nem azon költség, mellybe az ut csinálása kerül, — hanem azon erő, mellyel a’ törvényhatóság maga körében azon czélra fordít. —Egy bányaváros határában, hol hegyek vannak, és az utkészités sokba kerül, — a’város anyagi ereje pedig kevesebb, mint Szabadkáé , — a’ kijelelt útvonalban egy mérföld négyannyiba is kerül, mint a’ melly Szabadka városát keresztülhasitja; és igy a’ basis az nem lehet, hogy mennyibe kerül az ut? A’ megyékben az utak építésére kiszolgáltatandó napszámoknak felét kell fordítani; ’s az volt alapja okoskodásomnak, hogy a’ városoknak is az utak készítésére fordítható erőnek felét kell áldozni. Igaz, hogy Soprony követe szerint előadásom egyoldalúnak látszik, merta’ városokban a’föld nem lehet hasis; de abban a'követ urnák nincs igazsága; mert nem azon erőhöz mérte Komárom követe indítványát, mellyet felállított; és igy törvényben nehezen lesz kivihető Komárom megye indítványa; mert ha veszszük azon költséget, melly az ipar után szokott kivettetni minden városban , annak felét, mig az ut a’ városokon keresztülvitetik, a’ nemzet méltán igényelheti, hogy közczélra aldoztassék fel; ’s igy Komárom megye követének indítványa nem állhat fen. Elnök: Hazánkban mindent a’ körülményekhez kell szabni, és tökéletes, mindenütt egyformán keresztülvihető tervet bajos készíteni. Azon vonalakban , mellyek építtetni czéloztatnak, a’ követ ur által felhozott eset nem létezik; mert legnagyobb kérdés lesz Pest és Buda határain, hol igen sok utak össze fognak jönni; ott az arány, melly javasoltatik, a1 mennyiben ezen városoknak utai készek, nem lesz nyomasztó; de vegyük akármellyik utvonalt: a’ Fiume felé építendő útra nézve majd egyedül sz. kir. Fejérvár városa jő kérdésbe ; Gailiczia felé pedig nem tudom mellyik királyi város jöhetne kérdésbe ? talán Lőcse, vagy Eperjes? — de mind ezeknek vonalai jobbára készek, és nem hoszúk. Azon ut, melly Szeben’s Kolozsvár felé Magyarországon keresztül megy, Debreczen felé menne; ha olt a vasút meglesz, elmúlik nagyobb részt a’ nehézség; de — úgy tartom — minthogy Debreczen, ha V3 részét megkésziti az országbeli határúinak, nem sokat vonakodnék a’ más harmadrészét megépíteni; Szeged felé sem gondolnám hogy nehézség volna, gyakorlatilag nézve a’ dolgot. így tehát a’ követ urnák minden aggodalma méltán megszűnhet. Csongrád megye követe Szeghö József: Én is tehát megmondom, hogy milly káros, ha Szeged városának koszában megy az ut, a’ mint jelenleg is megy; mert annak nyolcz mérföld a’ kosza; ’s méltóztassanak felvenni, hogy mennyibe kerül Magyarországon egy mérföld ut, — és ha Szeged városában 8 mérföldnyi utat kell építeni, ha egész erejét reá fordítja is, mégsem készítheti el a’ reá eső ‘/3 részt. Az útvonalakat nem csak a’ város , hanem az egész ország élvezi. Igaz, hogy Szeged városának van szüksége Útra, melly építtetni terveztetik; mert gazdasága a’ más felé vezetendő utat inkább megkívánja, mint azon
