1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 231. ülés
203 gadni nem méltóztaínak , akkor megyémet azon megyék közé kívánom számíttatni , mellyek az 1840 • 29 Törvényjatörvényczikken túl a’ zsidóknak semmi újabb kedvezéseket adni nem akarnak; ha pedig azon általam elő-d^ü adott két feltételt elfogadni kegyeskednek, akkor én mind azon §-okat, mellyeket az 1839-iki orszá-I gyűlés alkalmával az ország rendei elfogadtak, — részemről is elfogadom: azt mindazáltal nem ellenzem" mellyel elnök ő nagyméltósága hozzáadni kíván a’szerkezethez: hogy a’jobbágytelket vevő zsidók egy részi ben zsidó emberek által azon földet műveljék; — más részről, Beszterczebánya városa és a’ többi bányavárosok előadásai következtében, az 1839-iki törvényben kitett feltételt továbbá is megtartani kívánom és minden esetre óhajtóm ezen törvénybén világosan kijelentetni: hogy azon kedvezések, mellyeket a’ zsidóknak fognék adatni, — t. i. az 1839-iki javaslatban foglaltakat értve, — azon kedvezések csak az országban és kapcsolt részekben született és lakó zsidókra értethetnek. Túrócz megye követe Rakov szky Adolf: Küldőim az 1840 : 29 t. czikkben kijelelt kedvezményeknél ez alkalommal tol menni nem kivannak; de ha ettől elültetnének, minden esetre az előtt, hogy további engedmények nekik adassanak , — más müveit nemzetek példáját követvén , azt szorgalmazzák , hogy elöbb a' hittan részeiben magunkat felvilágosittassuk , és egy „commitée“ e’ tekintetből rendeltessék — melJy ez iránt kihallgatván őket, a’ jövő országgyűlésnek jelentését terjeszsze elő, mennyiben egyesülhetnek a’ polgári társasággal? — mert mindaddig, mig azon sok előítéletekkel bírnak, és a’ keresztényeket páriáknak tekintik, a’ kikkel sem egy edényből nem ehetnek, ’s nem ihatnak, — csakugyan hozzánk nem simulhatnak. Igazsága van ő excellentiájának, hogy az úrbéri telkeken lévők hitsorsaik által neveltessék a’ földet, miután csakugyan a’ tapasztalás oda mutat, hogy ők csak a’ föld jövedelmét szedik, de a’ munkának terhét a’ szegény adózó viseli: ezt tehát törvény által kimondani kell. Egyébiránt a’ bányavárosok részéről közbejött előadásokat méltányolva pártolom. Esztergom megye követe Kruplanicz Simon : A’ zsidóknak adott jogokra nézve az 1840 : 29 törvéuyczikknél tovább terjeszkedni nem kívánok. Ugocsa megye követe Szentpály László: Mennyiben én sem vagyok felhatalmazva arra, hogy a’ zsidóknak nagyobb kedvezést adjak, mint adott az 1840 : 29 törvényezikk, — ezen javaslatra nézve melly most előterjesztetett, csak úgy egyezhetem meg, mint azt elnök ö nagyméltósága előadta, ’s azt részemről magam is elfogadom. Arad megye követe Török Gábor: Az 1840-iki törvényt csak annyiban kívánom tovább terjeszteni , hogy ott, hol eddig a’ zsidók nem bírhattak és nem szerezhettek ezután se szerezhessenek és bírhassanak. Ezzel összeköttetésben látom azt, hogy a’ zsidóknak élelemkeresetet is kell adni; ’s azért a’ 3. 4. 5. 0. és 7. §-okat elfogadom ; a’ többire nézve azonban a’ szerkezethez nem állok. Kassa város követe Demeczky Lajos : Kassa városának régi kiváltságainál és századokon át gyakorlott jogainál fogva, azt tekintve , hogy az átmenő zsidóságnak megszállási helye legyen, — csak egy zsidó családnak engedtetett meg a’letelepülés; ’s ezen joga Kassa városának az 1840-iki törvényig sértetlen volt; — azonban azóta Kassa városában a’ zsidóság annyira szaporodott, hogy jelenleg négyszáz zsidó létezik. — Ezen elözönlést küldőim tekintetbe vévén, azt kívánják , hogy ez iránt intézkedés tétessék. Továbbá utasításul adták azt is , hogy a' zsidók sorsa a’ királyi városok lakosaiénál jobb ne legyen; mivel pedig a’ t. KK és HU által ezen 2. §-ban a’ zsidók sorsa jobbá tétetett, mint a’ keresztényeké, mert a’ zsidókra nézve nincs semmi feltétel , mellynél fogva ők a’ városokban megtelepednek , — a’ keresztényekre nézve pedig a’ városi szerkezetbe az igtattatott: hogy ha valamelly városban letelepedni kívánnak , bizonyítványt tartoznak előmutatni, •— ennélfogva, osztván elnök ö nagyméltósága véleményét, a’ 2. §-t kihagyatni kívánom. Bártfa város követe Markovics Antal:-Röviden Eperjes városa követének előadásához ragaszkodom ; mert városom félvén a’ zsidóság eláradásától annyira , hogy évenkint szekereken kell kivitetni a’ határból, — e’ tekintetből a’ szerkezetnek ellene mondok. Zemplén megye követe Lónyay Gábor: Én a’ zsidók polgárosításának hő barátja vagyok, s azért szólottám mindig azon ut ellen , mellyet a’ többség e’ tárgyban mind a múlt, mind a’ jelen országgyűlésen követett, mert mindig azt tartottam , hogy azon ut czélra nem vezet. Gondolkozásom szerint ugyanis, ha a’zsidókat polgárosítani akarjuk, némi előzményeket kell létesíteni, hogy az ő polgárosításukból a’ hazára nézve siker és haszon háromoljék. Azért a’ tárgyhoz nem kívánok bővebben szólani; hanem ezekből kiindulva, a’ törvényjavaslatnak csak azon részeit pártolom, mellyek előzményül szolgálnak, t. i. mi az izraeliták nevelését illeti. 2-or: mi azon állást illeti, miszerint ők véleményem szerint statust in statu nem képeznek , mellyről szól e’ tekintetben a’ 7. § is, melly kimondja , hogy ők külön bíróság alatt nem lehetnek , — szól erről a’ felírásban is azon kivánata a’ t. Klvnak és HHnek: miszerint ő felsége kéressék meg az iránt, hogy a’ zsidókat szólítsa fel valamelly közgyűlés tartására, mellyben ők azon előítéleteket oszlassák el, mellyek országszerte irányukban még most divatoznak: ezeknek következtében csak az előzményeket pártolom. Továbbá Komárom megye követének azon előadását is magamévá teszem. ho^J mig honosítási törvény nem hozatik, addig az idegeneknek bejövetele egészen tiltassék el. Ha ezen előada som többségre nem talál: akkor egészen Komárom megye követe előadását pártolom. Sáros megye követe Semsey Albert: Küldőim a’ zsidókat semmi újabb kedvezésekkel fe ru 51 * CCXXXI. ülés naplója. September 27-én 1844.
