1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 104. ülés
9G CIV. ülés naplója. Februarius 17-én 1844. Kir. városok összekapcsoltatásáról álmodni sem leltet; mert az erdélyi városok, mellyeknek eddig az erdélyi országgyűléseken mindig igazi praepondiumok volt, — látván, mi a’ városokkal Magyarországban történt, az összekapcsoltatásban soha meg nem egyeznek, sőt minden összeköttetést hátrálni és akadályoztatni fognak. — Azon esetben pedig , ha küldőim véleménye ezen táblán többséget nem nyerne, elölegesen óvást tévén, a’ t. KKat és RRet arra megkérni bátorkodom, hogy legalább a’ tervezett 10 és illetőleg duplázva 32 voksot egyenlő fractiók által is minden tekintet nélkül a’ 48 voks közt, Fiume és Buccari városokat ide nem értve, egyenlően elosztani méltóztassanak. Elnök: Ha ezen egész tárgyat felöleljük, a1 vélekedések igen elágazók lesznek; és azért valék bátor a’ t. KKnak és RRnek előterjeszteni, hogy mielőtt a’ szavazatok mennyisége kérdésén keresztülesnénk, másra ne térjünk át, és ezen kérdéssel legfelebb Arad megye tisztelt követének indítványát kössük össze. Pest város követe Járy György: Mindenek előtt köteles vagyok küldőimnek utasítását előadni. — Azt kérik a’ t. KKtól és RRtől, hogy a’ 4-ik rend a’ 47 szavazat birtokában maradjon meg , raelly ötét a’ fenálló és élő törvények szerint illeti. Engedjék meg, hogy valamint Zólyom megye érdemes követe előadásában több törvényekre hivatkozott, utolsó állításom bebizonyítására szinte némelly törvényeket idézhessek. A’ kor. u. 1008:1 t. czikknek 10. §-a azt mondja: „Liberas civitates , quae juxta Ladislai regis decreti VII-nii articulum 3-tium ordine recensentur, quod concernit: ut eae quoque in suis privilegiis et numero SSuum et OOnum conserventur, dignum judicant regnicolae, — quarum nuncii ut inter regnicolas locum et votum habeant, dignum quoque censent regnicolae.“ — A’ 15. § azt mondja: „Reliquarum civitatum liberarum, quae ibi comprehensae non essent, status rejicitur ad emendationem decretorum.“ Az imint idézett Ulászló VII—ik decretumának , vagyis az 1514. évi 3. czikknek tartalma következő: § 1. Sunt igitur 8 inprimis civitates liberae, videlicet: Buda , Pest, Cassovia , Posonium, Tyrnavia , Bártfa, Eperjes et Sopronium. — §2. Praeterea Vetus-Buda, Strigonium, Albaregalis, Leucsovia, Szakolcza, Cibinium et Szegedinum. — § 5. Insuper Cremnicia , Bistricia , Zólyom cum caeteris civitatibus montanis. — §. 6. Ac Rivilus Dominarum, et castrum Buszt cum 5 civitatibus et fodinis salium.“ E’ két alaptörvények összevetéséből világos: hogy 1608-ban következő 22 sz. kir. város ruháztatott fel egyenkinti szavazati joggal: u. m. Buda, Pest, Kassa, Pozsony, Nagyszombat, Bártfa, Eperjes, Soprony, Esztergom, Székes-Fejérvár, Lőcse, Szakolcza, Szeben, Szeged, Körmöczbánya, Beszterczebánya, Zólyom, Selmeczbánya, Újbánya, Libetbánya, Bakabánya és Nagybánya. — Az mondatott ugyan a’kerületi ülésben, hogy az 1608. évi törvény által csak azon 8 város, melly az 1514. évi 3 t. ez. 1. §-ában foglaltatik, kapott volna voksot: de ez nem áll; mert az 1608. törvény nem csak ezen 1. szakaszra, hanem az egész czikkre, és igy a1 2. 5. és 6. §-okra is hivatkozik; mert azt mondja: „quae juxta Uladislai decreti 7-i art. 3-um ordine recensentur;“ — a’ nevezett 8 kir. város azért áll külön az 1. szakaszban , mert az már akkor, t. i. 1514-ben tárnoki különös szabadalmakkal felruházott város volt, ’s különös osztályt képezett; a’ többi §-ban, u. m. a’ 2. 5. és 6. §-okban soroltatott elő; — kogy ez valósággal igy van, kiviláglik Vcrbőczy III. részének 8. cziméből, hol ugyanazon különbség a’ tárnoki és személynöki városok közt név szerint tétetik; — a’ Tripartitum pedig ugyanazon évben, 1514-ben, ugyanazon napon, Sz. Erzsébet napján jóváhagyatott. Az 1608. évi 11. §-ban érintett városok, mellyek ad „emendationem decretorum“ utasittattak, egészen más városok valának, mint az az 1606. évi 5. czikkely 6. §-ából kitetszik, melly igy szól: „Et quia cum appendice in hoc articulo oppidorum: Modor, S. Georgii et Bazin mentio sit, utrum nimirum ipsi inter praelatos, magnates, nobiles, SS et 00. assidere, votaquae sua habere possint, pro ulteriori deliberatione, et resolutione suae majestatis ac SS. et 00. regni ad proxime futuram diaetam, horum quoque totum negotium rejicitur.“ — Továbbá kitetszik a’ kor. e. 1608: 6 t. czikk 3. §-ából, melly nek tartalma ez: „Verum quoad civitates et oppida, quae ad coronam regni non spectant, quaeve etiam in decretis regni minime sunt specificatae, utpote: Modor, Bazin, Szent-György, et aliae similes, utrum in coetu SS. et OOnum regni locum et vota habere debeant, regnum cum regia sua majestate statim post coronationem ex consilio hungarico deliberabit.“ — Világos tehát, hogy az imint idézett 11. §-ban csak ollyan városok érintettek, mellyek az 1514: 3 t. czikkben nem foglaltatvák. — A’ mondottakon kívül még következő lettdolgok bizonyítják azt, hogy 1608-ban a’ nevezett 22 sz. kir. város kir. levelek által az országgyűlésre meghíva volt, és meg is jelentek a’ nélkül, hogy az akkori KK. és RR. azt ellenzették volna, — mit csakugyan meg nem engedtek volna , hacsak valamennyi 22 város országrendi joggal nem bírt vala ; mert az 1608-iki törvénynek utolsó, azaz 12. §-a azt mondja: „praeter hos itaque SS. et 00. ne majestas regia ad comitia generalia adhibeat, eorumque vota juxta antiquum usum ad sessionem admittantur, decretum est;“ — fel nem lehet tenni, hogy az akkori RR. egy év alatt elfelejtették volna, kit szabad az országgyűlésre meghívni, kit nem? — Továbbá — a’ mint Beszterczebányának érdemes követe már érintette — az 1618. évi országgyűlésen az iránt panaszt tettek a’ KK. és RR, hogy a’ hét bányavárosok nem egyenkint, hanem curiatim hivattak meg az országgyűlésre; és kérték ő felségét, hogy ez ezentúl ne történjék; melly körülmény ismét bebizonyítja azt, hogy az 1608. évi törvény nem csak azon városokat értette, mellyek az 1. szakaszban foglaltatnak, hanem a’ többieket is; mert a’ bányavárosok nem az 1. , hanem az 5. szakaszban neveztetnek meg. Végre az 1715: 107 t. czikk Szeged városa iránt azt mondja: „Annuente benigne sua majestate, SS. et 00. civitatem Szeged jure postliminii ad statum liberarum et regiarum civitatum, quo et olim ex vi legum et privilegiorum, per altememoratum divum olim imperatorem et regem Josephum confirmatorum gavisa di-
