1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 104. ülés
108 C1Y. ülés naplója. Februarius 17-én 1844. városok az ellen fordul. — Lássuk már most az 1608: 1 czikket, — azon organicus törvényt, mellynek annyi világosságot tulajdonítanak az érdemes városi követek; de tekintsenek csak az 1645-iki,’s igy csak 38 évvel későbben kötött linczi békekötés 7. és 8. pontjaiba, ’s látni fogják: hogy az 1608: 1 czikk a’RR. közti viszonyt, a’ voksok minőségét és arányát épen nem határozta el, sőt homályban és bizony talanságban hagyván , az 38 évek lefolyta alatt már olly meglábolhatatlan zavarba jött, hogy annak törvény általi tisztába hozatalát azon pacificatio egyik feltételéül kellett kikötni. Végtére taglaljuk az 1687: 17 czikket; ez az érdemes követ urak Achillese; sajnálom azonban, hogy ki kell mondanom : miképen a’ legerőltetettebb magyarázat által sem lehet belőle a’ városi szavazatok követelését kisajtolni: mert ezen törvénynek, ha betű szerint vétetik, sem értelme, sem teste nincsen. Az áll ottan ugyanis: hogy a’ kir. városok a’ török járma alól kiszabadittatván, annyira megszaporodtak, hogy a’ többi országos RRet majdan felérik: csudálom tehát Besztercze városa érdemes követét, hogyan ferdíthette el a’ törvény világos szavait olly kitétellel, mintha az mondatnék a’ törvényben, hogy a’ városok száma a' megyékét feléri; már pedig ha azt veszszük fel, hogy a’ többi RRet, úgymint az egyházi, mágnási és nemesi rendet, mellyeket azon 1687: 17 czikk általános kifejezése érdekel, együttvéve akár számra, akár súlyra, nem csak nem érte fel a' városi rend 1687-ben, hanem inkább — azon többi rendet egy üttvéve —legalább tízszer haladta számra a’ városit, méltán azt kell vallanom, hogy azon 17. czikknek sem értelme, sem teste nincs. Mi a' gyakorlatot illeti: ez is a’ városi érdemes követ urak követelése ellen van. Felhoznak ugyan egyes eseteket arra, hogy a’ törvények alkotásában szavazatuk által részt vettek; épen ez maga bizonyítja, hogy nem mindig eresztettek szavazatra, vagyis hogy csak az idő körülményei juttattak néha nekik részvétet abban, ’s igy kivívott jogképen azt nem gyakorolták. Felhoznak tovább eseteket, hogy a’ nádorok választásában szavaztak. Meg kell azonban jegyeznem , hogy Thurzó György választásához szavazatukkal nem járulhattak; mert Resztercze városa érdemes követe hibás kútfőből merité ezen nádornak szavazatok általi választását, — ki felkiáltással lett azzá; azon nádorok, kik szavazatokkal jutottak ezen főhivatalra, számra hatan vannak, u. m. Forgách Zsigmond 1618-, Thurzó Szaniszló 1622-, Eszterházy Miklós 1625-, Draskovich János 1647-, Pálífy Pál 1649- és Wesselényi Ferencz 1655-ben; de ezen választások a vallási felekezetek harczai voltak , mellynek zászlóját maga az 1608-iki törvény tűzte ki, azt rendelvén, hogy a’ két akkor uralkodó vallásból két-két egyén jeleltessék ki nádorságra. Ekkor történt néha, a’ régiebh szokástól eltérve, hogy a’ vallási felekezetek uj elemeket olvasztottak magok közé, mellyekkel inkább soraikat erösiték; de ezen szomorú idők a’ harczok fogásai voltak , mellyek békeség idejére nem valók; azonban van a' régiebb nádorválasztások közt ellenkező példa is, azt mutató t. i., hogy azokból kizárattak a’ városiak, jelesen: midőn 1554-ben Nádasdy Tamás nádornak választaték, akkor a’ megyék a’ városi követek kizártával szavaztak. A’ törvények alkotásába való befolyást illetőleg, szolgálok adatokkal, azt bizonyítókkal, hogy a' városok nem bírtak egyes és eldöntő szavazattal. Az 1728-iki diaetára a’ horvátországi vagyis igazabban mondva slavoniai városok meg nem hivattak , ’s midőn ez iránt a‘ cancellarián kérdést tettek , azt nyerék válaszul, hogy csak egész Horvátország kapott regalist, — ’s habár meg is jelentek regalisok nélkül követeik, azoknak ülésök sok ideig nem volt; mert kir. rendelet érkezett a’ diaetára, hogy csak azoknak adassék ülés az országgyűlésen, kik arra meghivattak ; ezen ügy azonban később elintéztetett ugyan, — de méltán lehet kérdeni: hogyan tehetni fel az akkori kormányról, hogy a’városokat csak kis időre is kizárta volna, ha egyenkiuti szavazat illeti vala azokat? Egyébiránt a’ szavazatok állapota ez időben annyira zavaros volt, hogy az 1751-iki diaetán a’ személynök nem mert szavaztatni, — okul adván: hogy ezen szélsőség („extremitas“— mondá ő) a’ legnagyobb szakadásokat és zavarokat fogná előidézni. Az elzsibbasztott többi RR. mellett azonban a' vármegyei követek annyi erőt fejtettek ki az 1764-iki diaetán, hogy ez úttal már épen azon mód divatoznék a’ törvények hozatalában és szavazatban, melly jelenleg fenáll; 's igy nem olly rövid életű ezen szokás, mint azt az érdemes városi követek emliték, hanem százados szokás az; pedig országunk szokások országa.— Még egy pár észrevételem van Pest városa érdemes követének előadására. Én t. i. azt hiszem , hogy ő minden buzgósága mellett, mellyet ezen ügynek szentel, bizonyos tekintetben sziikebb keblű és fösvényebb kezű nálunknál. Ő 1-ör csak 47 városnak akar szavazatot adni; mi pedig, ezen munkálat szerint, mellynek nyomán tanácskozunk, 48 várost részesítünk abban: ő tehát egyet számkivet, s talán azon kis városkát, melly a’lajstrom végén van , Zenget; pedig ez nagy csorbításával esnék a'szent korona jusainak; mert Zeng azon egyetlen város, mellyet az egykor egészen birt Ralmátiából, mint valami kis foltot, meg tudtunk tartani.—2-or: az érdemes követ, midőn ránk olvasá az egyes városok beczikkelyezéseit hoszasan, és ezen beczikkelyezésekre épité a’ szavazati követelést, akkor azon városokra , melly ek mellett beczikkelyező törvényt nem tudott idézni, kimondá a’ száműzés szigorú ítéletét; pedig hét város van ollyan , melly nem czikkelyeztetett be, ’s következőleg nem beczikkelyező törvény-, hanem szokásnál fogva ül itten; jelesen illyenek: Modor, Trencsén, Korpona, Zágráb, Varasd, Körös, Kaproncza , — ezekre az érdemes követ előadásának modora által szavazati tekintetben kimondá a’ halálos ítéletet. — Miután tehát sem törvény, sem gyakorlat nem szólanak a’ városok szavazata mellett, hanem inkább az ellen: egészen más szempontok azok , mellyekből indultak ki küldőim is, midőn a’ városi elemet a törvényhozásban részeltetni akarják, mellyek más érdemes követek által bővebben lévén már előadva, azoknak ismétlésével felhagyván , most csak utasításom szerint a" városoknak adandó szavazatokat tizenhatban nyilvánítom. A kettőztetés elvét is elfogadják küldőim, azzal az óvással azonban, hogy egy megye követeinek ellenkező szavazása
