1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 100. ülés
378 C. ülés naplója. Februarius 13-án 18M. Kir. városok’s rendezése a’ képviselőséget el nem fogadó , a’ mennyiszer ehhez küldőim sanctiót is kivannak tétetni, hogy t. annyiszor 100 p. frtra büntettessék. Somogy megye követe Talliún János: A' 149. §-ra nézve, — arra, hogy a' város minden állandó lakosa, ki képviselőnek elválasztatik , a’ választást első ízben elfogadni köteles legyen, küldőim is törvényes sanctiót kívánnak szabni, valamint eddigi törvényeinkben is van , pedig nem oknélküli illynemií rendelet, t. i. hivatalos viszonyaira hivatkozólag, kívánják annakokáért küldőim is, hogy azt, ki képviselőségre lett elválasztást elfogadni vonakodnék: bizonyos büntetés terhelje. A’ 150. és 151. §§j-ra észrevétel nem volt. A’ 152. §-ra nézve : Pozsonyi káptalan követe Jekelfalussy Vincze: A’ 151. §-ra nézve azon észrevételem van, hogy az esküvés formájába tétessék : „az egy élő Isten után ,a — mind az, mi még szokásban van, hozzáadatván. Szabadka város körete Zomborcsevics Ferencz: Mind azon választott polgárokat, kik a’jelen törvény kihirdetése alkalmával azok, ezen minőségben küldőim éltök fogytáig megtartatni is kívánják szinte úgy, mint azt a’ t. KK. és RR. a’ 97. §-ban a’ polgárokra nézve megállapítani méltóztattak. Elnök: Mit a’pozsonyi káptalani követ ur mondott, azt tartom, hogy magában értetik, és a KK. és RR. az esküvés formáját úgy kívánják meghagyni, mikint azt a különböző vallásos felekezetnek hite és dogmája tartja. („Helyes!“) Pest város követe Koller Ferencz: Küldőim a’ szerkezetet megtartani kívánják. Kassa város követe Uemeczky Lajos: Küldőim szinte a’szerkezetet pártolják. A’ 153. §-ra nézve: Elnök: Akármikép választassanak a' képviselők, ’s akármelly osztályából vétessenek a’ polgároknak, az mégis bizonyosnak látszik előttem, hogy ezen szám sok. Ugyanis Pesten 1200, üebreczenben 1000, Budán 700 számban állapíttatott meg a- képviselők száma, kik a’ hónap első napján összegyülekezve , ha mind azt, mi itten reájok van bízva , kivált nagyobb városokban elintézni akarják, úgy az egész hónapot tanácskozásban fogják tölteni; de különben is bajosan fogunk annyi alkalmatos egyént találni, — és két— ségeskedein, hogy magában a‘ fővárosban, Pesten, 1200 e'tekintetben alkalmas embert találni lehessen. Már mondám máskor is, hogy a’ városi és megyei municipium közt a’ különbség képzelhetlen nagy. Méltóztassanak a’ KK. és RR. e’ részben leginkább azoknak szavára adni valamit, kiket a’ dolog leginkább érdekel ; ne méltóztassanak a’ KK. és RR. egyszerre egész városi institutiónak természetét megváltoztatni. Azon közgyűlések igen jók lehetnek a' megyékben, ámbár ott is több , különösen magányjogi tekintetben 1200 embernek Ítélete egy kissé kiterjedt bíróság, de hogy a’ városban is jót tegyen, nem gondolom; illy példát, mint ez, széles e’ világon nem fogunk előmutathatni, csak a' régi respublicákban tudom ennek példáját: Athénében, Rómában; ott— igaz — a’ polgárok egész községe és még nagyobb kiterjedésben tanácskozott ; de Rómában is, midőn azt a’ fél világ uralta, a’ legérdekesebb kormányzási tárgyakat egy pár száz senator készítette el elölegesen , és ott is , midőn a' tribunosok által megvesztegetett nép lármás gyűléseiben megsemmisítette a’ senatus hatalmát, csakhamar eltemette Róma szabadságát is; és különben is akár eme' régi köztársaságokban, Rómában, Athénében a’ akár a’ középszázadi olasz városokban egészen más volt a’ dolgok helyzete: egy kis része volt szabad a' népnek, a' többi görögöknek közönségesen csak rabszolgákból állott; itt pedig mindnyájan szabad emberek lesznek. A’régi respublicákban 70, 80, 100 ezer szabad ember niellett milliók voltak a’ rabszolgák. — „Bum Romae regnat libertas, provinciae gemunt sub tyrannide." — Ha Pesten 1200 ember mindig gyűlést tart, ’s legalább annyi, vagy még több a’ karzatokon hallgatni fogja a' tanácskozást , — mesterségét , munkáját oda hagyva: akkor nem nagy kilátás van ezen vagy akármelly város kifejlődéséhez; —- a’ régi városokban a'kereskedés , kézi mesterség szabad emberhez illetlen rabszolgai foglalatosságnak tartatott, 's igy a' polgárnak egyéb dolga sem volt, mint a’ fórum és a' circus; most ellenben épen a' kereskedés, mesterségek diszesitik a' szabad polgárt, és feltételezik a’ városok fényét s nagyságát, most a’ szabad polgár magát a' különben talán érdekes, de henye forum i életnek egyedül nem szentelheti, ’s inkább munkásságra, mint örökös tanácskozásokra van rendelve. — A' körülmények nem ollyanok , mint régen voltak, uj példát pedig nem tudok előhozni. Ha nálunk a' megyéknél czélszerüek azon gyűlések , tartsuk meg; de oda, hol soha sem voltak, első lépésre ne méltóztassanak behozni, vagy ha már behozni tetszik, kisebb mértékben; elég lenne az első próbára véleményem szerint, ha 40 volna a‘ legkisebb , 200 vagy 250 a’ legtöbb; bajosan fogják olly sok emberek reájok bízott hivatalos dolgaikat elvégezni, a" gyűlés örökösen fog tartani, a' városi lakosok pedig polgári foglalatosságaikkal összekötött kötelességöket teljesíteni nem fogják. — (Felkiáltás: „Nem fog valamenynyi a gyűlésen megjelenni, valamint a’ megyei gyűléseken sem jelenik meg minden nemesember !~) Ott nem tartozik felelet terhével, de itt azzal tartozik, és igy meg fog jelenni már azért is, mert hely ben van, és az embereknél közös befolyási vágy erre őket ingerelni fogja. Annálfogva felszólítom a' t. KKat és RRet javaslatom elfogadására. Nagyszombat város követe Pi troff János: Itten az mondatik, hogy a’ képviselők száma a'város összes lakosainak számához képest alapittatik meg; de t. KK. és RR ! Nagyszombat , Esztergom , Eperjes és Breznóbánya városokban méltóztattak egyenkint 9000-re a’ népességet a’ kerületi választmány munkája szerint egyformán felvenni, és a' képviselők száma, mint jelen § mutatja, ezen városokban mégis külön-
