1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 100. ülés

C. ülés naplója. Februarius 13-án 1844. 369 tétből, mivel a' polgárokról szóló 89. §-ból a) betű alatt eléggé nem világos: valljon kik legyenek polgá- Kir. városok rok? t. i. azok-e csak, kik a’ város körületéhez tartozó fekvő tulajdont örök áron szereztek, vagy azokrendezese is, kik zálogban bírnak? — küldőim megnyugtatása tekintetéből alázatosan kérném, hogy ezen körül­mény a’ törvény világossága miatt vagy a' 89. §-ban a) betű alatt, vagy legalább a’ naplóban kitótessék. A' 133. §-ra nézve nem volt észrevétel. A’ 134. §-ra nézve : Eperjes város követe Podhorányi Károly: Ezen § a’ polgárok és közlakosok közti jogegyenlőséget világosan kimondja; de a' polgárságnak a' köztörvény ben gyökerező némelly sajátságai vannak, u. m. jegybér, homagium stb., ezekre kivételt kívánnak tétetni küldőim. Túrócz megye követe Ruttkay Károly : Minden kétségek és visszaélések elhárítása tekintetéből én ezen 134. §-t következendökkel megbőviteni kívánom: hogy „a’ polgárokkal tervezett egyenlőségen kivid a’ nemeseknek előjogaik használata azonfelül sértetlenül fenmarad.“ A' 135 §-ra: <Somogy megye követe Talliáti János: Itt a’ nemesek adóztatása előfordulván, — valamint a’ 76. §-ban, úgy jelenleg is küldőim az 1741 : 77 t. czikket valamint eddig, úgy jövendőre is fentartani kíván­ják: ennélfogva e’ §-t ahhoz képest módosítani óhajtóm. Eperjes város követe Podhorányi Károly: Midőn ezen polgári széket viszonbizodalommal elfog­laltam , egyszersmind őseim minden kiváltságos jogairól elfelejtkezvén, egyedül küldőim utasítását és ön­­meggyőződésemet követtem; - és azért engedjék meg a' t. KK. és RR, hogy a' szőnyegen lévő 135. §-ra nem csak küldőim ezen utasítását, de egyszersmind ön political hitemet igen röviden kimondhassam. Ugyanis, kegyelmes uram, t. KK. és RR! én azt tartom, hogy a' haladást hátráltató bélyegét süti a' mü­veit világ azokra, kik születési joguknál fogva a’ szegények véres verítékével szerzett némelly kéjelmeket kíméletlen kezekkel megosztják, ‘s mit sem áldozván, személy-és vagyonbeli bátorságot követelnek; és azért küldőim természetesnek tartván azt, hogy ki jogokat követel, ne vonakodjék ezek gyakorlatával összekötött terheket is viselni, - ennélfogva az adózási kötelességet a‘ nemességre is kiterjesztetni kíván­ják , teljes mértékben lévén meggyőződve arról, hogy csak azon ország lehet boldog, hol a’ jog és köz­teher egyenlősége uralkodik. Abauj megye követe Bárczay Mihály: Miután én is a' nemesek adóztatása ellen szólottám a’ 77. §-ban, a- szerint adom most is szavazatomat. Mármaros megye követe báró Szlojka Imre : Szinte én is kénytelen vagyok utasításomnál fogva ezt kijelenteni. Ung megye követe Horváth Simon: Magam is ehhez csatolom véleményemet. A’ 136. és 137. §§-ra nézve részevétel nem volt. A’ 138. §-ra nézve: Sopronii város követe Martiny Fridrik: Küldőim ezen §-nak azon rendeletét, mellynél fogva a' városok kötelesek legyenek azon - keblükben született egyéneket, kik időközben máshol telepedtek le, még akkor is visszafogadni, ha koldusok lennének, olly egyénekre, kik elbocsátólevél mellett a’ vá­rosból elköltöztek , kiterjeszteni nem akarják , s azt tartják, hogy a' történt elbocsátás által minden vi­szonyok megszüntetnek, mellyekben az elbocsátott egyén addig szülő városához állott, és valamint annak szülővárosa iránt többé semmi kötelességei nincsenek, úgy szülő városától semmi kedvezményeket sem követelhet. így áll a dolog az ausztriai örökös tartományokban is, a‘ hol azon személyek, kik elbocsátó­levelek mellett Magyarországba költöznek, bensziilötteknek többé nem tekintetnek, és soha vissza nem fo­gadtatnak : azért is a- Magyarország és az ausztriai örökös tartományok közti viszonosság is megkívánja, hogy ezen elbocsátott személyek iránt e' §-ban történjék meg a' kivétel; — minélfogva a' § végéhez ezen szavakat kérem tétetni: -kivévén mindazáltal azon egyéneket, kik elbocsátólevelek mellett a" városból ki­költöztek.“ A’ 139. §-ra nézve: Eperjes város követe Podhorányi Károly: Igazságtalannak látják küldőim azt, hogy a' népnek egyik osztályzata a' socialis élet minden javaiban osztozzék, ’s mégis ugyanazon egy haza polgárait még hazájok földének birhatási jogától is megfoszthassa: ennélfogva a’ városok nemes lakosaira nézve mind­addig , inig a nemesi jószágok birhatási joga a’ nemtelenekre is ki nem terjesztetik , küldőim indítványoz­zák , hogy azok polgári természetű fekvő jószágot örökösen ne bírhassanak, de illy jószágnak birtokából minden polgár által kivettethessenek. Beszterczebánya város követe Szumrák János: A’133. és köv. §§-ban a’ 144-ig a'városi köz­lakosoknak , idegeneknek és külföldieknek kézmüvek és kereskedés vagy más kereset-gyakorolhatási, nemkülönben gyáráliithatási jog akkor is megadatik , ha a’ polgársághoz és a’ czéhekhez nem tartoznak, vagy mielőtt meghonosodtak volna. — Ezen elvek és rendeletek megállapításával az egész most divatozó városi polgárosodási, mesterkedési, kereskedési és kiváltságos czéhbeli rendszer mellékesen és úgy szól­ván egy pennahuzással sarkából kiforgattatik , és a’ polgári rendet illető több ezer czéhbeli privilégiumok, azaz kiváltságos levelek eltöröltetnek. Én ezt a' kérdést sokkal fontosabbnak tartom, mintsem hogy mellékesen és rövideden a’ czéhekre egy halálos ítéletet illy rövidke törvény által kimondani lehetne. A RR. Napi. II. köt. 03

Next

/
Oldalképek
Tartalom