1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 100. ülés
368 C. ülés naplója. Februarius 13-án 1844k Kir. városok lyen nem pártolom az eskiittszékeket; és így azon módosítást kívánom, hogy a’ dolog a’ kisgyülésröl a’ rendezése. . közgyűlésre menjen at. Trencsén város követe Bakos József: Jóllehet az itt ebben a’ 124. §-ban javaslóit esküttbiróságoknak Franczia és Angol országokban talán tapasztalt jótékony hatását küldőim nem tagadják el: azonban a’ mi külországokban alkalmasnak ’s jónak találtatott ottani körülményekhez képest, még nem következik, hogy azt honunkban is behozni és alkalmazni tüstint lehessen. Küldőim e’ mostan divatozó büntető eljárással , melly úgyis írott per által történik, és e’ mellett mindenki előbb elégséges módon kihallgattatik, — megelégedve lévén, az eskütt bíróságoknak a’ városokban leendő alakítását nem pártolják. Pozsony város követe Hauszer Ernő: Én is az esküdtszék helyett mindenütt a’ közgyűlést kívánom substituálni. Túrócz megye követe Ruttkay Károly: Mivel küldőim a’ büntetőrendszerben az esküttbiróságot, mellynek alkotása fenálló törvényeinkkel meg nem egyez, sőt ellenkezésben áll, el nem fogadták, — kötelességemnek tartom ez alkalommal a' 124. § szerkezete ellen nyilatkozni: ennélfogva tehát kívánom az esküttbiróság helyébe a' rendes bíróságot tétetni, és igy ezen §-t módosítani. Veszprém megye követe Sebestyén Gábor: Küldőim szinte az eskiittszékeket nem kívánják pártolni; ennek következtében a’ jelen kérdésre szinte a közgyűlést kívánom, mint felebbviteli helyet megalapítani. Mosony megye követe Kroner Lajos: Küldőim a' büntető eljárásban az esküttszékek felállítását ellenezvén, e’ végből ezen szakasz szerkezetét nem pártolhatom; hanem kívánom, hogy a’ kisgyülés határozatával meg nem elégedő fél azt a" közgyűlésre felvihesse. („Maradjon!“) A’ 125. 126. 127. 128. és 129. §-okra nézve észrevétel nem volt. A’ 130. §-ra nézve: Somogy megye követe Somssich Pál: Küldőim azt kívánják, hogy a’ beiratás minden dij nélkül történjék; egyébiránt küldőim ezen szakaszban is a‘ kisgyülés helyett közgyűlést kívánnak, mert ha a‘ kisgyülésnek szabad rendelkezni , szabad a' nagynak is; ha pedig egyedül ezen kitétel „kisgyülés“ fordulna elő, ez a’ nagygyűlést kizárná. Eperjes város követe Poilhorányi Károly: Küldőim ezen díjt 12 pengő forintra kívánják tétetni. Győr város követe Záinthó Mihály: Küldőim az eddigi dijt meg kívánják tartatni, — okul adván: hogy ez a' házi pénztárnak legártatlanabb jövedelmét teszi. Pest város követe Koller Eerencz: A’ polgári névkönyvbe íratáskor küldőim a1 díjakat ekkép kívánják alapítani: hogy 12,000-nél kevesebb lakost számító városokban 10 frtot, 12,000-től 30,000-ig terjedő lakossággal biró városokban 20 frtot, és 30,000 lakosnál többet biró városokban 40 pfrtot tehessen a‘ beiratási díj. Legyenek a" t. 1ÍR. meggyőződve és megnyugtatva, hogy ezen beiratási díjak a" legjobb, legszentebb czélokra, úgymint szegények intézetére, betegek ápolására, szegények segedelmére fordittattak ; ezen áldozatot, mellyet a’ leendő polgár felvételekor szívesen — azt lehet mondani: lelke megnyugtatására — tett, ne méltóztassanak elvonni; Pesten e’ díjak tetemes segedelmet tevének. — És csak annyit vagyok itt bátor megjegyezni, hogy ezen polgári dijakból a’ tanács tagjai soha mit sem kaptak. Komárom város követe Amtmann Jenő: Küldőim kívánják, hogy jövendőre nézve is a' díj tartassák meg a' városok osztályzata szerint, minthogy ez a’ városi pénztár jövedelmének egyik ágát teszi. Soprony város követe Martiny Fridrik: Azon okoknál fogva, mellyek az előttem szólott városi követek által előadattak, küldőim is azt kívánják, hogy a' polgárok felvételük alkalmával egy bizonyos, a’ szabály által meghatározandó dijt, — melly azonban 12 pfrtot felül ne haladhasson, — a’ város pénztárába lefizetni, és az eddigi szokás szerint esküt is letenni tartozzanak. Elnök: Tökéletes igazságuk van a’városi követ uraknak; ugyanis midőn a’ polgárság qualificatiója annyira kiterjesztetik, legalább az szolgáljon némikép az alsóbb ’s polgárságra sehol másutt nem qualificált osztályzatok némi tartóztatására. 2-szor: ezen díjak közköltségekre alkalmaztatnak, és e tekintetben is szükségesek; mert közönségesen tapasztaljuk, hogy az olly helyeken, hol többen folynak be a’kormányzásba, többen szólhatnak a'dologhoz, és módjuk van a’tisztviselőknek tetteit vizsgálni, és ellenőrködni; szóval: hol a‘ választási és önkormányzási szabadság kelletén túl is ki van fejtve, ott más részről a’ költség is nagyobb; e’ szerint legalább ezen ártatlan ága legyen meg a' költségek pótlásának, mellyet akárki — örömében is, hogy a' polgári testületnek tagja lehet — szívesen megfizet; mert különben a’jövedelemnek ezen hiányzó ágát a" többi polgárok erszényéből kell előkeríteni; s igy ajánlom a t. RRnek, hogy legalább a’ mostani szokásban lévő 10, 20 vagy 40 pfrtnyi dij — mint azt Pest városa követe mondá — tartassák meg. Lőcse város követe Véber Károly: Küldőim kívánják, hogy kisebb városokban 10, nagyobbakban pedig 24 forint legyen ezen díj. Kassa város követe üemeczky Lajos: Küldőim szinte kívánják, hogy ezen díj 12 pfrtra tétessék. A’ 131. §-ra észrevétel nem volt. A’ 132. §-ra nézve: Breznóbámya város követe Kilvády János: Minthogy a' 133. § a' közlakosokról szól, és a 132. § a polgárokról szólani megszűnik, minekelőtte a' 133. §-bau a’közlakosokra átmennénk, — azon tekin# f ■
